Az ukrajnai krízis a hidegháború óta nem látott mélypontra juttatta a Nyugati és Oroszország közötti diplomáciai-gazdasági kapcsolatokat, a szakemberek véleménye alapján azonban egy olyan állam, aki hasznot húz a feszült viszonyból… Ez nem más mint Belarusz , amelynek vezetőjét, Alexandr Lukasenko-t „Európa utolsó diktátorának” tartotta a Nyugat.
Az AP hírügynökség elemzése szerint Lukasenko nemzetközi presztízsének erősödését várja attól, hogy országa ad a helyszínt az ukrán konfliktusban érintett felek közötti béketárgyalásoknak.
A tízmilliós ország pedig sokat profitál abból, hogy itt dolgozzák, csomagolják át az orosz embargó által érintett uniós élelmiszeripari termékek egy részét…. mielőtt Oroszországba szállítják őket (!). Kiválóan mutatja a szituációt, hogy az utolsó 3 hónapban megduplázódott a tengerparttal nem rendelkező ország halexportja…
Az Orosz Föderációba menő élelmiszer-export komoly valuta-bevételt jelent Minszk számára, ez 2013-ban 5,7 milliárd dollár volt. A 2O14-es évre vonatkozó adatok még nem ismertek, az európai élelmiszerimport radikális növekedése viszont jelzi, hogy Belarysz komoly profitot húz az orosz korlátozásokból.
Ajánló
„Lukasenko azt reméli, hogy Belarusz hidat képezhet majd Kelet és Nyugat között, amiért mindkét oldalnak egyaránt fizetnie kell” – közölte egy független fehérorosz elemző. Aljakszandr Klaszkovszkij hozzátette: „Lukasenko szereti azt a közmondást, amely szerint egy kedves borjú két tehéntől kap tejet”.
Mivel a belarusz elnök mind az ukrán, mind pedig az orosz kormánnyal jó kapcsolatokat ápol, országa ideális az ukrajnai helyzet megoldását célzó béketárgyalásokra. Oroszország és a nyugat is támogatják, hogy továbbra is Minszkben rendezzék a tanácskozásokat.
Főleg hogy a Nyugat most csak Vlagyimir Putyinnnal foglalkozik, s így nem irányul figyelem az országot két évtizede vaskézzel irányító Lukasenkóra, a belarusz független média és az ellenzéki aktivitás továbbra is keménykézzel el van nyomva. „Az ország változásokon megy keresztül: számkivetettből elfogadott szereplővé válik” – mondja Klaszkovszkij.
Ezt a folyamatot Minszk a lehető legnagyobb mértékben kihasználja, így a belarusz kormány jelenleg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyal egy lehetséges hitelszerződésről, a fehérorosz gazdasági miniszter pedig nemrégiben egy londoni konferencián befektetőket keresett az országába.
„Lukasenko felismerte, hogy az orosz gazdaság helyzete miatt visszaesik a Kremlin által nyújtott anyagi támogatás, ezért új forrásokhoz próbál jutni” – mondta Jaroszlav Romancsuk, egy fehérorosz kutatóintézet vezetője.
Belaruszban 2O15 novemberben tartanak elnökválasztást, az országnak pedig komoly szüksége van bevételekre. Minszknek ugyanis 2O15-ben 4 milliárd Usd adósságot kell törlesztenie, ez pedig magas összeg egy olyan állam számára, amely mindössze” 5,8 milliárd dollár valutatartalékkal rendelkezik összesen.
Sztanyiszlav Suskevics ex-államfő, jelenlegi ellenzéki vezető szerint „Lukasenko demokráciát fog játszani, mint minden alkalommal, amikor pénzre volt szüksége”. „A Nyugatnak elég rövid a memóriája” – tette hozzá…
Bár Lukasenko most látszólag a nyugati hatalmak felé fordul, Belarusz legfőbb támogatója továbbra is Moszkva marad, amely olcsó energiával és alacsony-kamatú hitellel látja el az országot. Bár Oroszországot teljesen nyilvánvalóan idegesíti , hogy nyugati Belarusz hasznot húz az orosz embargóból, a Kremlin szükségesnek ítéli, hogy megőrizze egyik legfontosabb (politikai\ katonai) szövetségesét.
Az Oroszországi Föderáció, Kazahsztán és Belarusz az amerikai, az európai uniós és a kínai gazdasági hatalom ellensúlyozására májusban kereskedelmi uniót ( Eurázsiai Gazdasági Szövetség) alakított, amelyhez januárban Kirgizisztán és Örményország is csatlakozni fog. Plusz a három ország 2010 óta vámuniót alkot egymással, számos kérdésben azonban már most nagyon eltérő állásponton vannak a felek Minszkben és Moszkvában.
A Lukasenko-rendszer nagyon komolyan függ az orosz támogatásoktól, az Lukasenko azonban ennek ellenére a múltban számos kérdésben határozottan ellenállt az orosz nyomásgyakorlásnak. „Nem kényszeríthettek minket. Megbízható barátaitok voltunk és leszünk, de nem fogjuk eltűrni, ha megpróbáltok ártani nekünk. Nem bábuk vagyunk, akiket dróton rángathatnak” – jelentette ki nemrégiben.
