Az ukrajnai konfliktus miatt a közeljövőben lehetetlen a szokásos módon üzletelni Oroszországgal – jelentette ki kedden Annalena Baerbock német külügyminiszter. Egyúttal ígérte, hogy Berlin és szövetségesei fokozni fogják a szankciós nyomást Moszkvával szemben.
A miniszter a román Digi 24 televíziós csatornának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy „ezzel az Oroszországgal nem lehetnek normális kapcsolatok” a Moszkva és a kijevi erők közötti harcok és a Nyugattal kialakult patthelyzet közepette.
Az EU „egy békés és demokratikus Oroszországot szeretne, amely nem jelent fenyegetést a szomszédaira” – jelentette ki Baerbock, hozzátéve, hogy „nincsenek illúziói” ezzel kapcsolatban. „Jelenleg egy másik valóságban élünk”.
Ennek fényében a miniszter megjegyezte, hogy a Nyugatnak részt kell vennie „közös biztonságunk állandó megerősítésében Oroszországgal szemben”.
Baerbock szerint amíg Moszkva „brutális agressziós háborút” folytat, addig a Nyugat fokozatosan szigorítani fogja szankciós politikáját. Azt azonban nem tisztázta, hogy milyen további megszorítások lehetnek kilátásban.
Hozzátette továbbá, hogy a nyugati fővárosok támogatni fogják Ukrajnát, „amíg szükséges”, fegyverekkel, valamint humanitárius és pénzügyi segélyekkel látják el, mert a nemzet „Európa szabadságát védi”.
Ugyanakkor óvatosabb hangot ütött meg Kijev uniós csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban. Miközben „történelmi pillanatnak” nevezte a blokk azon júniusi döntését, hogy Ukrajnának tagjelölti státuszt adományozott, Baerbock elismerte, hogy „az odáig vezető út még hosszú és bizonyára néha nehéz lesz”.
Ajánló
Elmondta, hogy a nyugati országok mindent megtesznek annak érdekében, hogy Kijev csatlakozásának útját kikövezzék, és segítsenek a nemzetnek jogrendszerét az uniós normákkal összehangolni.
Az Ukrajna elleni orosz katonai művelet február végi megkezdése után Németország nagy mennyiségű fegyverrel látta el Ukrajnát, és csatlakozott a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz. A korlátozások az orosz gazdaság egész ágazatait, különösen az energiaexportot célozták meg, miközben több száz magas rangú tisztviselőt feketelistára tettek, és az ország devizatartalékainak mintegy felét befagyasztották, amit Moszkva lényegében „lopásként” ítélt el.
Kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megismételte, hogy az EU „hibrid háborút” folytat Moszkva ellen, és azzal érvelt, hogy Brüsszel politikája csak az unió polgárainak érdekeit sérti, miközben az Oroszországgal való kapcsolatokat a „mélypontra” juttatta.
