Az EU először utalta át az orosz központi bank befagyasztott eszközein szerzett kamatokat Ukrajnának és más, Kijevet támogató államoknak – jelentette be csütörtökön Josep Borrell, az unió vezető diplomatája. Összesen 1,4 milliárd eurót (kb 550 milliárd forintot) utaltak át – közölte.
Borrell az uniós külügyminiszterek találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva „jó hírnek” nevezte a fejleményt, és elmondta, hogy az összegeket Kijev katonai szükségleteire és az ukrán ipar finanszírozására fogják fordítani.
„Elkezdtük felhasználni a befagyasztott orosz vagyonból származó váratlan nyereségből származó bevételeket. Ezeket már elküldtük Ukrajnának, és elküldtük a tagállamoknak, amelyek ebből a pénzből több katonai felszerelést fognak biztosítani Ukrajnának” – jelentette ki Borrell.
Hangsúlyozta, hogy a befagyasztott vagyonok lehetővé tették az EU-nak, hogy megváltoztassa a segélyezés „pénzügyi logikáját”, lehetővé téve, hogy „közvetlenül Ukrajnának adjon pénzt”.
„Eddig az Európai Békealap visszatérítette a pénzt azoknak a tagállamoknak, amelyek támogatást nyújtottak Ukrajnának. Most ez a pénz az orosz befagyasztott vagyonból származik… Most először közvetlenül az ukrán ipart finanszírozzuk” – tette hozzá Borrell.
A nyugati államok a becslések szerint 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyont fagyasztottak be az ukrajnai konfliktus 2022 eleji kirobbanása után. Bár a Nyugat eddig nem tudott megállapodni a pénzek teljes ellopásáról, az EU májusban jóváhagyta azt a tervet, hogy a pénzeken keletkező kamatokat, összesen mintegy évi 3 milliárd eurót használják fel. A terv szerint a bevételek 90%-át az Európai Békealap, az EU által működtetett, Ukrajna katonai támogatására létrehozott alapra fordítják, míg a fennmaradó 10% az Ukrajna-alapba kerül, amelynek feladata az ország újjáépítési szükségleteinek fedezése.
Az EU először július végén jelentette be, hogy az orosz eszközökön szerzett kamatokból 1,6 milliárd eurót Kijev rendelkezésére bocsát. Borrell megjegyzéseiből azonban nem derül ki, hogy az ukrán eszköz számára elkülönített pénzeszközök – amelyek elméletileg a júliusban bejelentett 1,6 milliárd euró és a Borrell által csütörtökön említett 1,4 milliárd euró közötti különbséget jelentenék – már átadásra kerültek volna.
Moszkva többször bírálta a Nyugatot a vagyonbefagyasztás miatt, törvénytelennek nevezte azt, és megtorlással figyelmeztetett, ha a pénzeszközöket elkobozzák vagy lehívják. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Borrell bejelentését kommentálva „lopásnak és illegális kisajátításnak” minősítette az EU lépését, és arra figyelmeztetett, hogy annak „jogi következményei” lesznek.
