Továbbra sincs egyetértés egy olyan különleges bíróság felállításáról, amely az Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűnökkel foglalkozna – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Borrell szerdán Brüsszelben, az EU-NGO-k emberi jogi fórumán felszólalva kijelentette: „polémia folyik arról, hogy szükségünk van-e valami másra, mint a [Nemzetközi Büntetőbíróság] az ukrajnai büntetlenség elleni küzdelemhez”. Elmondta, hogy „a bizottsággal együtt” javaslatot terjesztett elő egy különálló testület létrehozására erre a célra.
„Hétfőn tárgyaltunk erről” – jegyezte meg a diplomata, ugyanakkor elismerte, hogy a konzultációk „eredmény nélkül értek véget”.
Borrell felvetette, hogy továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy külön bíróságot állítanak fel Ukrajna számára, mondván, hogy „ez egy érdekes vita, amelyre egyelőre nincs konkrét válasz”.
Borrell a továbbiakban azt állította, hogy Oroszország ukrajnai fellépése „egy ország elpusztításával” és „háborús bűncselekménnyel” ér fel. Szerinte Moszkva szándékosan vette célba a polgári infrastruktúrát, hogy „emberek millióinak hidegvérrel történő meggyilkolását” hajtsa végre. Az EU vezető tisztségviselője azzal is vádolta az orosz csapatokat, hogy ukránokat, köztük gyerekeket is erőszakkal deportáltak és elraboltak.
Borrell azonban nem tett említést az ukrán fél által elkövetett támadásokról. Moszkva többször is azzal vádolta Kijev nyugati támogatóit, hogy szemet hunynak az ukrán csapatok által elkövetett háborús bűnök bizonyítékai felett, beleértve a Donbasszban a civilek elleni válogatás nélküli támadásokat.
A hónap elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ragaszkodott ahhoz, hogy a Nyugatnak nincs törvényes joga bíróságokat létrehozni Oroszország ukrajnai akciói miatti nyomozásra és büntetőeljárás lefolytatására.
Oroszország következetesen tagadja, hogy csapatai háborús bűnöket követtek volna el, és azt állítja, hogy katonái mindent megtesznek a civil áldozatok minimalizálása érdekében.
Moszkva ragaszkodik ahhoz is, hogy az utóbbi hónapokban fokozódó légi bombázásai Ukrajna katonai és védelmi képességeivel kapcsolatos létesítményeket céloznak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a kemény új taktika válaszul jött a Krími híd elleni október eleji ukrán támadásra és más, orosz földön elkövetett „ukrán terrortámadásokra”.
