Budai Gyula szerint jelentősen változott a mintegy 2 és fél éve tartó orosz embargó megítélése, mivel az uniós szankciók gyakran a várttal ellentétes hatást érték el.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa az MTI-nek kifejtette: az uniós szankciók – amelyeket az EU 2014-ben vezetett be Oroszország ellen – nem segítették a kelet-ukrajnai konfliktus megoldását. Ezzel szemben megerősítették az orosz mezőgazdaságot és élelmiszeripart, amely fokozta termelését, így több árucikkből is nagyon gyorsan önellátóvá vált Oroszország. Ennek lett a következménye, hogy teljesen más megítélés alá esik most az EU Oroszország elleni szankciós politikája, mint korábban.
Oroszország a szankciókra válaszul meghosszabbította az uniós mezőgazdasági termékek és élelmiszerek beviteli tilalmát, és orosz politikusok többször is kijelentették, hogy ezt az állapotot bármeddig fenn tudják tartani. Az embargó által érintett uniós vállalkozások pedig igyekeztek alkalmazkodni a fennálló körülményekhez.
Amellett, hogy az uniós szankciók jót tettek az orosz mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődésének, az uniós szankciós politika felgyorsította az orosz mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a külföldi befektetések ütemét, mivel sok cég vegyes vállalati formában kihelyezte termelését Oroszországba, így ugyanis az ott előállított termékekre, illetve a technológiai transzferre nem vonatkozik az embargó.
Ezt felismerve több magyar cég is hasonló módon járt el. Példaként említette az M-Profood projektjét, amely kisebb húsfeldolgozók által használt fűszerkeverő üzem és raktár létrehozását tervezi Moszkva környékén. Az üzem építése már el is kezdődött, és az átadás a jövő év első felében várható. Emellett az Agrofeed vállalat a 2016 októberében átadott tulai takarmánypremix-üzem beruházása után egy 150 ezer tonna kapacitású takarmánykeverő üzem létrehozását tervezi zöldmezős beruházásként ugyancsak Tula megyében.
Ajánló
Budai Gyula megemlítette, hogy ugyanakkor van olyan magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari terület, mint például a víziszárnyas és baromfiágazat, amely nem tudott beruházásokat végrehajtani Oroszországban, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium segítségével az elmúlt két év alatt a délkelet-ázsiai piacokon olyan stabil pozíciót ért el, amely ellensúlyozta az oroszországi kivitel elmaradását. A magyar baromfitermékek keresetté váltak például Hongkongban, Szingapúrban, Vietnamban és Kínában is.
A miniszteri biztos rámutatott, a változások várhatóan kihatnak majd az EU és Oroszország hosszú távú gazdasági kapcsolataira is a szankciók és az embargós lépések megszüntetése után is. Ha az Európai Unió megszünteti a szankciókat, az uniós cégek csak nehezen kerülhetnek vissza az orosz piacra, ahol egy lényegesen erősebb versenyhelyzetben találják magukat, mivel az orosz termékek a piac nagy részét már lefedték.
Példaként említette, hogy Oroszország baromfihúsból már csaknem 100 százalékban önellátó, marhahúsból pedig 90 százalékban. A zöldségtermelésben ugyanakkor vannak még kiaknázatlan lehetőségek Budai Gyula szerint, aki hozzátette, hogy ha az unió továbbra is fenntartja a szankciókat, akkor Oroszország ezen a területen is eléri az önellátási szintet.
Budai Gyula úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió „öngólt rúg”, amikor mereven egy politikai kérdéshez köti az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását. Véleménye szerint tekintetbe kellene venni, hogy a szankciók a várttal teljesen ellentétes folyamatot indítottak el, Oroszországot ugyanis a szankciók nem ösztönözték a kelet-ukrajnai helyzet politikai rendezésére.
Hozzáfűzte, hogy az EU eddig a szankciós politika miatt évente mintegy 40-50 milliárd dollárt veszített. Magyarországon pedig mintegy 6 milliárd dollárra rúg az elmúlt két évi veszteség, amely még több is lehetett volna, ha nem keresünk piacokat harmadik országokban az Oroszországban nem eladható mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek számára – mondta a miniszteri biztos. MTI
