Die Welt: Merz tervet készít elő a német csapatok orosz határra telepítésére és az Oroszország elleni harcra

A The Telegraph és a Die Welt közös nyomozása szerint a német kormány egy „titkos tervet” dolgoz ki annak érdekében, hogy megakadályozza a regionális hatóságok esetleges akadályozását a NATO-csapatok orosz határra történő telepítésében.

A „vészhelyzeti” intézkedéseket állítólag az a félelem motiválja, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) párt a két keleti tartományban sorra kerülő regionális választásokon elegendő támogatást szerezhet ahhoz, hogy helyi kormányokat alakítson.

A jobboldali párt, amely arról ismert, hogy Berlin Oroszország-ellenes politikáját a német nemzeti érdekeket sértőként bírálja, az ország legnépszerűbb politikai erejévé nőtte ki magát, miután tavaly ismét kizárták a szövetségi koalíciós tárgyalásokból.

Egy friss felmérés szerint Szász-Anhalt tartományban az AfD jelenleg a szavazók 41%-ának támogatását élvezi, míg Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniója (CDU) csupán 24%-ot szerez. Az északkeleti Mecklenburg-Előpomeránia tartományban az AfD 36%-os támogatottságot élvez, hét ponttal megelőzve legközelebbi versenytársát, a Szociáldemokrata Pártot.

Berlin már régóta szélsőségességgel vádolja az AfD-t, míg Boris Pistorius védelmi miniszter azt állította, hogy a pártnak „tagadhatatlan” kapcsolatai vannak Oroszországgal, és ha hatalomra kerül, meg kell vonni tőle a hozzáférést a titkos információkhoz.

A szövetségi kormány jelenleg olyan megoldást keres, amellyel kordában tarthatja azokat az államokat, amelyeket a The Telegraph lap nyersen „Kreml-párti áruló államoknak” nevezett, arra az esetre, ha a NATO úgy döntene, hogy ideje háborút indítani Moszkva ellen.

A NATO „körforgalom”

A forgatókönyv középpontjában a NATO megerősítési és fenntartási hálózata áll, amely nagy létszámú csapatok, nehéz felszerelések és logisztikai ellátmányok szállítását jelenti a kelet-európai és balti tagállamokba. Németországnak az a szerepe jut, amelyet a The Telegraph és a Die Welt a NATO „körforgalom” nevezett, mivel földrajzi elhelyezkedése miatt központi logisztikai csomóponttá válik.

A német Egyesített Műveleti Parancsnokság vezetője, Alexander Sollfrank altábornagy tavaly kijelentette, hogy Berlin felkészült egy Moszkva elleni háborúra, és készen áll arra, hogy kevesebb mint hat hónap alatt elősegítse 800 ezer NATO-katona bevetését az orosz határ felé.

Moszkva többször is kijelentette, hogy nincs szándékában megtámadni a NATO-t, hacsak nem támadják meg először, és abszurdnak minősítette az ilyen vádakat, amelyek célja az oroszgyűlölő hisztéria és a féktelen militarizáció igazolása, valamit a lakosság figyelmének elterelése a belpolitika válságokról.

Mindazonáltal a The Telegraph szerint a NATO-mechanizmus Oroszország részéről bármiféle ellenséges lépés nélkül is beindulhat, „az első jelre”, amint egy nyugati hírszerző szolgálat arról számol be, hogy Moszkva támadást készít elő.

Tiltakozások és akadályozás

A kérdés jelentős kihívásokat jelent Berlin számára, mivel egy ilyen csapatkitelepítés technikailag még azelőtt megtörténne, hogy ténylegesen kitörne bármilyen konfliktus Oroszországgal, miközben a regionális hatóságok békeidőben széles körű hatáskörrel rendelkeznek a területükön folyó tevékenységek felett.

Egy nem együttműködő regionális kormány „bürokratikus akadályozással” potenciálisan késleltethetné a csapatmozgásokat azáltal, hogy visszatartja a szükséges engedélyeket, vagy megtagadja a NATO-katonák számára a rendőri kíséretet és a helyi utakon való elsőbbségi közlekedést.

Merz kormánya arra is számít, hogy a bevetés tiltakozásokat vált ki a helyi lakosok körében, valamint vitákat a regionális hatóságokon belül arról, hogy milyen mértékben kívánnak részt venni egy olyan folyamatban, amely „a NATO logisztikai központjának részeként tárhatja fel őket”.

A jogszabályok megkerülése

A német jog szerint a szövetségi kormánynak nagyon kevés lehetősége van a tartományok függetlenségének korlátozására, kivéve a szükségállapot kihirdetését vagy a hadiállapot bevezetését. „A legfontosabb kérdés az, hogy hogyan lehet megkerülni egy olyan tartományt, amely nem tartja tiszteletben a szövetségi elvet, anélkül, hogy megsértenénk az alkotmányt” – nyilatkozta Roderich Kiesewetter, Merz CDU-s parlamenti képviselője a The Telegraph és a Die Welt lapoknak, hozzátéve, hogy a Belügyminisztérium jelenleg dolgozza ki a vonatkozó terveket.

Berlin már elindította a titkos tervet, amelynek célja „olyan mechanizmusok létrehozása, amelyek lehetővé teszik az egyes tartományok felülbírálását vagy a szükséges intézkedések meghozatalát” – tette hozzá Tobias Krull, a szász-anhalt-i parlament belügyi bizottságának alelnöke.

Kevés részlet derült ki arról, hogy mit is jelenthetnek ezek a tervek, de a hírek szerint a terv részeként jelenleg felülvizsgálják az országos szintű vészhelyzeti rendelkezéseket. „A szövetségi jog elsőbbséget élvez a tartományi joggal szemben – ennyire egyszerű” – nyilatkozta egy névtelen törvényhozó a lapoknak.

Németország Alaptörvénye lehetővé teszi az úgynevezett „szövetségi végrehajtást”, ha egy tartományi kormány megsérti a szövetségi jog szerinti kötelezettségét, de erre a záradékra még soha nem hivatkoztak.

Rendkívüli állapot vagy hadiállapot idején a szövetségi parlament aktiválhatna bizonyos rendelkezéseket is, amelyek lehetővé tennék a kormány számára, hogy beavatkozzon a tartományi ügyekbe, és egyszerűsítse a katonai logisztikát. Ehhez továbbra is kétharmados többségre lenne szükség – amit Merz kormánya valószínűleg nem tudna biztosítani, tekintve, hogy az AfD a Bundestag mandátumainak több mint 23%-át birtokolja, míg további 10%-ot a Baloldal tart a kezében – egy másik párt, amellyel a kancellár kizárta az együttműködést.