Az Európai Unióban az orosz cobolyprémek két fő vásárlója – Olaszország és Görögország – arra törekedett, hogy a prémeket kivonják az Oroszország ellen bevezetett új szankciócsomagból – írja az Euractiv egy névtelen európai diplomata hivatkozásával.
A cikkben megjegyzik, hogy a világ legdrágább szőrméje rövid időre szankciók hatálya alá került, azonban az EU-tagállamok feloldották a tilalmat. Az Európai Bizottság azzal indokolta a kivételt, hogy Oroszország dominál a világ cobolykereskedelmében – jegyzi meg a lap.
„Úgy tűnik, máshol nagyon nehéz beszerezni őket” – mondta egy névtelen európai tisztviselő.
A coboly egy kis testű, húsevő emlős, amely Észak-Ázsia erdeiben él; rendkívül puha szőréért nagyon értékes, és már régóta keresett az európai luxus divatházak körében. Az orosz cobolyból készült bundák ára több tízezer, sőt akár százezer euró is lehet.
A Szojuzpusnina aukciós ház adatai szerint a vezető nemzetközi vásárlók között továbbra is a görög és olasz cégek szerepelnek. Velük együtt a kínai és orosz vásárlók is élen járnak.
A kész szőrmeáruk behozatala azonban továbbra is tilos az EU-ba, és exportjuk Oroszországba is tilos a luxuscikkekre 2022-ben bevezetett szankciók miatt. Ugyanebben az évben – amint azt az Euractiv megjegyzi – a görög szőrmeárugyártók tiltakoztak az ilyen intézkedések ellen, kijelentve, hogy ez „halálos ítéletet” jelentene az iparág számára.
Tavaly az orosz sajtóban arról számoltak be, hogy Oroszországban a legdrágább bundát 34 millió rubelért (kb 136 millió forint) vásárolták meg. Egy cobolyprémből készült termékről van szó. Arról, hogy pontosan ki vásárolta meg ezt a terméket, a szakértők nem tettek közzé információt.
Július 23-án az Európai Unió elfogadta a 21. oroszellenes szankciócsomagot; ezek között szerepel az „elmúlt négy év legnagyobb” egyéni korlátozáscsomagja 218 személy (48 természetes személy és 170 jogi személy) ellen. A csomag emellett érintette a pénzügyi, az energetikai, a kereskedelmi és a kriptovaluta-szektorokat is. A megállapodásra az egyes korlátozásokkal kapcsolatos hosszas viták után került sor, amelyeket különösen Görögország szorgalmazott.
Az új szankciókról szóló megállapodási kísérletek többször is kudarccal végződtek, a tárgyalásokat elhalasztották. Az ukrán sajtó adatai szerint az EU-n belüli nézeteltérések miatt felmerült annak a lehetősége, hogy a korlátozások jóváhagyását őszre halasztják. A szankciócsomag intézkedései ellen Görögország, Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria és Portugália emelt kifogást.
Ajánló
Moszkva a szankciókat jogellenesnek és hatástalannak tartja.
