Az Egyesült Királyság gazdasági helyzete nem túl rózsás. A Telegraph nemrég megjelent cikke szerint IMF „mentőcsomagra” lesz szükség. A mentőcsomag szó, bár sokat használt ebben a kontextusban, félrevezető, de azt hivatott aláhúzni, hogy a cikk szerint szigetország gazdasága is hasonló sorsra jutott, mint Görögország a 2010-es évek elején.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a Telegraph nem szimpatizál a jelenlegi Labour Party1 (Munkapárti) kormánnyal. Viszont tény, hogy a neves közgazdászok írták. A jelenlegi kormány nem válaszol a cikkben írtakra, nem cáfolja, nem tagadja, még csak nem is kommentálja azokat, lényegében a „menjünk tovább, nincs itt semmi látnivaló” álláspontra helyezkednek. Egy sikeres Labour kormány hangosan cáfolna egy ilyen cikket.
Igazából a brit gazdaság évtizedek óta súlyos gondokkal küzd, amelyek az utóbbi években jöttek a felszínre. A szigetország produktivitása évente csökken vagy stagnál, a fizetések csökkennek, az adósságterhek növekednek. Az államadósság a GDP 100 %-a fölött van, és semmi jel nem mutat arra, hogy ezt csökkenteni lehet. A fiatalok számára hiú ábránd egy saját otthon, a nagy részük visszautasítja bármilyen kormány politikáját, és nem alapít családot.
Az Oroszország elleni szankciós háború értelmi szerzője elsősorban a brit politika elit volt. Úgy tűnik ezt a vermet saját maguknak ásták, mert a következmények Nagy-Britanniát jobban érintették mint más európai országokat. Orosz befektetők ma már nincsenek Londonban, ellenben a városban az energiaárak magasabban járnak mint bármely más G7 országban. Erre még rájön Trump vámháborúja amely az angol acélipart érinti elsősorban.
Az államadósságot tetézi egy 50 milliárd fontra rugó államháztartási hiány, amelyet a Labour kormány adóemeléssel tervez kezelni. A gazdagok megadóztatása, azonban, más problémákat vet fel, mert aki teheti, simán kiviheti a vagyonát az országból. A szegényebbekre és a középosztályra kivetett adók már így is elég magasak.
A kormányozhatatlan Nagy Britanniában így nem lehetetlen, hogy IMF mentőcsomagra lesz szükség. Erre utoljára 1976-ban került sor. A mai gazdasági mutatók, az inflációtól eltekintve mind rosszabbak mint az akkoriak voltak.
A politikai elit válaszai a problémákra nem túl meggyőzőek. Két narratíva létezik. Az egyik, hogy „mindenről Oroszország tehet” és a „háborút folytatni kell”. Másrészt, „minden a Brexit miatt van” és ha lehet, vissza kell kormányozni az Egyesült Királyságot az EU-ba.
Ajánló
Mit jelent az IMF „mentőcsomag”?
Egyrészt magasabb adókat, amire az államháztartás hiány miatt lenne szükség, ugyanakkor, az állami intézmények (pl. egészségügy) költekezésének jelentős csökkentését. A baj itt is az, hogy az infrastruktúra már évek óta hiányt szenved, az utakat, hidakat nem tartják karban, mert a helyi kormányok nem kapnak rá pénzt.
Az IMF „mentőcsomag” politikai következményei kiszámíthatatlanok. A Labour (baloldali) párt nagyon nehezen élné túl a szociális kiadások csökkentését. Egyes elemzők szerint az egykor nagyon népszerű és teljesen szociáldemokrata beállítottságú párt már az 1976-os IMF mentőcsomag okozta presztízsveszteségét sem tudta azóta a korábbi szintre visszahozni. De ez azt sem jelenti, hogy a konzervatívok népszerűek lennének. A Tory-k, egyelőre, nem tudták kihasználni a Labour kormány gyengeségét. A Toryk egykori hősnője Margaret Thatcher volt, de az utóbbi években nem sikerült karakterest politikusokat a párt élére állítani. További probléma, hogy a Tory politikai elit teljes mellszélességgel kiáll az oroszellenes külpolitika mellett, annak ellenére, hogy a szavazóikat, legjobb esetben, ez a téma hidegen hagyja. A Cambridge egyetemen tanító teológus, James Orr, javasolta azt nemrég a Tory pártnak: hogy legyen „Kent fontosabb mint Kijev”. A Tory pártot a javaslat hidegen hagyta.
A helyzet egyedüli nyertese, egyelőre, Nigel Farage Reform pártja, amelynek népszerűsége 30 % fölé szökött, Farage így népszerűbb mint a fősodratú két párt (Tory és Labour) együttvéve. De Farage nem biztos, hogy jó miniszterelnök lenne: pl. a Brexit után visszavonult a politikától, és azt a programot végül Boris Johnson valósította meg.
Az Egyesült Királyság jobb sorost érdemel. A tekintélyes múltra visszatekintő országnak minden eszköze megvan arra, hogy sikeres ország legyen. De akkor nem lesz az, ha a politika elit teljesen elszakad az emberektől. Sem az oroszellenesség, sem az EU-hoz dörgölődés nem fog javítani a jelenlegi helyzeten.
1: A Labour Party-t magyarul sokszor Munkáspártnak szokták fordítani. Szerintem ez félrevezető. Az Egyesült Királyságban van Workers’ Party (WPGB), amely szó szerint Munkáspártot jelent, és a politikája is pl. a magyar Munkáspártéra hasonlít.
Források:
https://www.telegraph.co.uk/business/2025/08/23/rachel-reeves-britain-debt-bailout-1970s-imf-economy/
https://www.youtube.com/watch?v=m0Tu_5fBUlo
https://jamesorr1.substack.com/p/the-british-right-should-put-kent
