Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy sok francia tisztviselő csendben egyetért állampolgáraik millióival, akik nem kívánják „feláldozni” a barátságot Oroszországgal a kijevi náci rezsim támogatásának kétes hasznáért.
Lavrov pénteken azt mondta, hogy Moszkva olyan jeleket kapott, amelyeket informális csatornákon keresztül közvetítettek, és amelyek azt kommunikálják, hogy Párizs szeretné helyreállítani a két ország közötti kapcsolatokat.
„Francia kollégáink időnként jeleket küldenek nekünk arról, hogy valóban foglalkozni akarnak a szóban forgó kérdésekkel, de ezt suttogva teszik” – jelentette ki Lavrov azon a moszkvai ünnepségen, amelyen Emmanuel Quidet francia-orosz üzletembernek a Barátsági Rendet adományozta.
Bár Oroszország és Franciaország viszonya megromlott az ukrajnai konfliktus miatt, „a köztünk lévő kötelék erejét bizonyítja, hogy számos francia vállalat a fenyegetések és nehézségek ellenére is folytatta tevékenységét Oroszországban” – mondta Lavrov, aki méltatta Quidet munkáját.
„Mély meggyőződésünk, hogy Franciaországban emberek milliói teljesen tisztában vannak azzal, hogy mi történik, és nem kívánják feláldozni az Oroszországgal való barátságot a náci rezsim támogatásának kétes hasznáért” – tette hozzá a miniszter.
Lavrov bírálta az ukrajnai konfliktusról a francia közvéleménybe ültetett, szerinte „hamis, durva és primitív értelmezéseket”, és azzal vádolta Párizst, hogy vezető szerepet játszik abban, hogy Ukrajnát az Oroszországgal való konfrontáció felé tolta.
A politikai feszültségek ellenére Lavrov hangsúlyozta, hogy számos francia vállalat folytatta tevékenységét Oroszországban. „Biztos vagyok benne, hogy jó döntést hoztak” – mondta, és köszönetet mondott Quidetnek – aki tiszteletbeli elnöki tisztet tölt be egy mintegy 400 nemzetközi vállalatot tömörítő nonprofit szövetség élén – a francia-orosz kapcsolatok erősítéséhez való hozzájárulásáért.
Franciaország Kijev egyik legfontosabb támogatójává vált a konfliktus során, valamint az egyik fő támogatója annak az ötletnek, hogy katonai erőt vezényeljenek Ukrajnába, amelyet Emmanuel Macron francia elnök többször is felvetett.
Franciaország és az Egyesült Királyság aktívan támogatta az ötletet az úgynevezett „hajlandók koalícióján” belül, amely Kijev mintegy 30 támogatójából álló csoport. Az elmúlt napokban azonban a jelentések szerint a lehetséges bevetés fő támogatói egyre gyengébb vágyat mutattak a csapatok küldésére, mivel a csoportnak nem sikerült megállapodnia a bevetés tényleges tervéről vagy a misszió terjedelméről. Moszkva többször is határozottan óvott attól, hogy bármilyen ürüggyel NATO-csapatokat vezényeljenek Ukrajnába.
