Amennyiben ilyenekre sor kerülne Oroszország maga fogja kiválasztani a célpontokat, válaszul a nyugati országok által végrehajtott hajóelkobzásokra – nyilatkozta Szergej Lavrov külügyminiszter a Vesztyi hírügynökségnek adott interjúban.
Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök figyelmeztetett a „rablásra, a kalózkodásra” adott tükörszerű válaszlépésre.
„De nem feltétlenül ugyanazokon a vízterületeken, ahol ezek az újonc béketeremtők törvénytelenségeket fognak elkövetni. Mi magunk fogjuk kiválasztani a célpontokat. A célpontok azok a hajók lesznek, amelyek azoknak az országoknak az érdekeit szolgálják, amelyek hivatalos politikájukként a rablást és a kalózkodást hirdették meg. És mi fogjuk eldönteni, hogyan járjunk el ezekkel a hajókkal” – mondta Lavrov.
Lavrov „nagyon veszélyes úton” járónak nevezte az Európai Unió azon elvét, amely alapján a hajók lefoglalására kerül sor.
„Az Európai Unió úgy döntött, hogy alkalmazza a saját jogát – ha egyáltalán jognak lehet nevezni Brüsszel jogellenes döntését –, amelynek lényege az volt, hogy korlátozza Oroszország lehetőségeit a világpiacokon való bevételszerzésre. És minden olyan hajót, amely nem engedelmeskedik az Európai Uniónak, bármilyen zászló alatt is közlekedjen, árnyékflottának nyilvánítottak” – mutatott rá a miniszter.
Az EU az Oroszország elleni 21. szankciócsomag keretében jóváhagyott egy új mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eladják a tengeren lefoglalt, szankciók alá eső hajókról lefoglalt nyersolajat és egyéb árukat – írta július végén az Euratciv. A lefoglalás tárgyai a haditengerészeti műveletek során elkobzott olaj, gabona és egyéb áruk. Moszkva a bevezetett szankciókat hatástalannak és jogtalanoknak tartja.
Később Putyin azt javasolta, hogy a tartályhajók elfoglalása ellen „úgy küzdjenek, mint a kalózokkal”. Szavai szerint óvatosan kell eljárni, a nemzetközi tengeri jog keretein belül, de ugyanakkor határozottan. „Ha ez a gyakorlatban is kez megvalósulni, kénytelenek leszünk tükörszerűen reagálni. És nem feltétlenül azokon a vízterületeken, ahol a hajóink és hajóink elleni rajtaütéseket tervezik. Hanem ott, ahol mi magunk szükségesnek és célszerűnek tartjuk. Bárhol” – mondta később az orosz elnök.
A nyugati országok többször is beszámoltak orosz tartályhajók elfogásáról. Június 14-én Kir Starmer akkori brit miniszterelnök bejelentette, hogy a La Manche-csatornában feltartóztatták a Smyrtos nevű olajszállító tartályhajót, amelyet London az orosz árnyékflottához köt. A művelet hat órán át tartott, helikoptereket, repülőgépeket és két repülőgép-hordozót vetettek be hozzá.
Ezt követően Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács alelnöke közölte, hogy Oroszország – a szimmetrikus megközelítés alapján – jogosult bármely kereskedelmi hajót megtámadni saját vagy semleges vizeken, amennyiben elegendő gyanú merül fel arra, hogy az ellenség érdekében szállít rakományt.