Litvánia talán túl optimista volt Ukrajna esélyeit illetően az Oroszországgal zajló konfliktusban – mondta Ingrida Simonyte miniszterelnök az LRT állami műsorszolgáltatónak adott, kedden közzétett interjúban.
Az LRT pénteken felvett év végi különkiadásában Simonyte kitért Litvánia biztonsági helyzetére és arra, hogy milyen hatással van rá az ukrajnai konfliktus.
„Valószínűleg nem lesz túlzás azt állítani, hogy idén egészen más eredményt vártunk a háborútól, mint amit ma elértünk” – mondta a műsorszolgáltatónak.
„Sajnos ez azt jelenti, hogy el kell kezdenünk számolni azzal, hogy a forgatókönyv nem olyan lesz, mint amilyet [2023] elején, az ukrán offenzíva kezdete előtt szerettünk volna”.”
Simonyte szerint Litvánia „talán egy kicsit túlságosan félvállról vette a helyzetet”, és azt várta, hogy Ukrajna „valóban megvédi mind Európát, mind a nyugati értékeket” a sok fegyverrel és támogatással, amit kapott.
„Ez nem így történt” – tette hozzá.
Mindenki, aki meg volt győződve arról, hogy az ukrán hadsereg könnyedén győzedelmeskedni fog az orosz hadsereg felett, „elhamarkodottan ítélkezett” – mondta Simonyte az LRT-nek, hozzátéve, hogy 2024 valószínűleg „nehéz lesz” mind katonai, mind politikai szempontból.
Kijev több mint 44 milliárd dollár értékben kapott fegyvereket, felszereléseket és lőszereket az Egyesült Államoktól és további 27 milliárd euró értékben az EU-tól azóta, hogy 2022 februárjában eszkalálódtak az ellenségeskedések Oroszországgal.
Az USA és szövetségesei több mint 1500 páncélozott járművet – köztük harckocsikat – szállítottak Ukrajnának az amerikai és brit tábornokok segítségével tervezett nagy tavaszi ellentámadáshoz. Amikor az végül júniusban elkezdődött, „semmi sem a tervek szerint alakult” – áll a Washington Post december elején megjelent elemzésében.
Ajánló
A kijevi erők egyik célt sem érték el, és azóta több erődítményt is elvesztettek az orosz támadások miatt. Az orosz védelmi minisztérium becslései szerint az offenzíva Kijevnek több mint 125 ezer katonájába és több mint 16 ezer felszerelésébe került.
Simonyte igyekezett megnyugtatni a litvánokat, rámutatva, hogy a NATO „valódi védelmi terveket” készített a júliusi vilniusi csúcstalálkozón. Megjegyezte azt is, hogy Németország kötelezettséget vállalt arra, hogy a következő néhány évben egy nehézdandárt telepít Litvániába, bár a részleteket, például azt, hogy ki fizetné és hol állomásoznának, még nem sikerült megoldani.
