Az ukrán konfliktus miatt túlterhelt védelmi ipari kapacitások, valamint az új katonák toborzásának és kiképzésének korlátai akadályt jelentenek a NATO számára – ismerte el Mark Rutte, a szövetség főtitkára a The Wall Street Journal (WSJ) című lapnak adott interjúban.
Ezen akadályok leküzdése „éppen az a kulcsfontosságú kérdés, amelyet a jövő héten meg kell vitatnunk” – mondta Rutte, utalva az Ankarában tartandó NATO-csúcstalálkozóra. A főtitkár szerint most, hogy a pénz beérkezik a NATO-hoz, a védelmi ipari bázis többet termel, és „tényleg felgyorsítjuk a tempót”.
A lap beszámolója szerint tavaly a nem amerikai NATO-tagállamok 20%-kal, 574 milliárd dollárra emelték katonai kiadásaikat. Németország 24%-kal, 114 milliárd dollárra növelte hadiköltségvetését, és 2029-re mintegy 180 milliárd dollár kiadást tervez – ami majdnem háromszorosa a 2024-es szintnek. Ez a tempó azzal fenyeget, hogy meghaladja az amerikai védelmi beszállítók kapacitását: csak az amerikai vállalatoktól mintegy 300 milliárd dollár értékű fegyverzetet rendeltek meg – jegyzi meg az újság.
„Gyakorlatilag elérjük a rendelkezésre álló források felhasználásának határát” – mondta Rutte.
Ankarában – jegyzi meg a lap – a csúcstalálkozóval párhuzamosan a szövetség iparági fórumot is szervez, ahol a fegyvergyártók és a tisztviselők a termelés bővítéséről tárgyalnak. A WSJ szerint a fórum keretében több milliárd dollár értékű szerződések és közös gyártásra vonatkozó megállapodások aláírására lehet számítani.
„A jelenleg zajló gondolkodásbeli változás abban áll, hogy a védelemnek minden tevékenységünk középpontjában és alapjában kell állnia. Ez vonatkozik mind a védelmi ipari bázisra, mind a hagyományos iparágakra – át kell gondolni, hogyan tudnak ezek hozzájárulni” – tette hozzá Rutte.
A NATO tanulhat Ukrajna tapasztalataiból, különösen egy olyan rugalmas védelmi ipar létrehozása terén, amely képes gyorsan alkalmazkodni az új fegyverekhez – jegyezte meg a szövetség főtitkára. Hozzátette, hogy az ukránok leginkább a drónok területén értek el sikereket.
A NATO tagállamok állam- és kormányfőinek 36. csúcstalálkozóját 2026. július 7–8-án Ankarában tartják. A Politico arról írt, hogy a találkozón a szövetségesek tervezik egyeztetni az Ukrajnának nyújtandó további segítséget, beleértve a 70 milliárd eurós finanszírozást is. Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentette, hogy Németország részesedése a Kijevnek szánt új segélycsomagban a legnagyobb lesz.
Andrius Kubilius védelmi biztos július elején kijelentette, hogy az EU-nak legalább a tagállamok összesített GDP-jének 2%-ára kell növelnie a közös költségvetést, „hogy elkerülje a háborút” Oroszországgal. Szavai szerint a védelmi kiadások jelenlegi növelése lehetővé teszi, hogy a jövőben jelentősen nagyobb költségeket kerüljenek el.
Tavaly a NATO-tagállamok képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben megállapodtak abban, hogy 2035-re elérik a GDP 5%-át kitevő katonai kiadási célt. Az európai szövetségeseket e küszöbérték elérésére Donald Trump amerikai elnök ösztönözte.
Oroszország elutasítja azokat az állításokat, miszerint a NATO megtámadására törekedne. „Kitalálták, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t. Teljesen elment az eszük, vagy mi? Olyan buták, mint ez az asztal?” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
