Oroszország – a szimmetrikus megközelítés alapján – jogosult bármely kereskedelmi hajót megtámadni saját vagy semleges vizeken, amennyiben elegendő gyanú merül fel arra, hogy az ellenség érdekében szállít rakományt – közölte Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács alelnöke a Max-csatornáján.
„Vagyis bármilyen rakományt! És ilyen hajókból nagyon sok van. Fegyveres erőink képesek a tevékenységüket a Fekete-tengeri medence határain túlra is jelentősen kiterjeszteni!” – tette hozzá Medvegyev.
Felhívta a figyelmet a nyugati országok hatóságainak „az úgynevezett orosz árnyékflottáról” szóló nyilatkozataira, és rámutatott, hogy ez alatt „olyan hagyományos kereskedelmi hajókat értenek, amelyek nem orosz zászló alatt közlekednek, de a mi érdekeinket szolgáló szállításokat végeznek”.
„Az ilyen zászlót általában kényelmi vagy kedvező zászlónak nevezik. Ez egy olyan rendszer, ahol a hajót a tulajdonos országától eltérő országban regisztrálják az adók és a szabályozás miatti megtakarítás érdekében. Ide tartoznak Panama, Libéria, a Marshall-szigetek, a Bahama-szigetek, Belize, a Bermuda-szigetek, a Kajmán-szigetek, Ciprus, Málta, a Seychelle-szigetek” – mondta Medvegyev, és hangsúlyozta, hogy az európai országoknak nincs joguk ilyen hajókat feltartóztatni.
Korábban Vlagyimir Putyin elnök a Csendes-óceáni Flotta (TOF) parancsnokságával Juzsno-Sahalinszkban tartott találkozója során kijelentette, hogy Oroszország tükörszerűen fog reagálni, ha a nyugati országok orosz kereskedelmi hajókat fognak el.
Szavai szerint egyes országok hatóságai a nemzetközi jog megsértésével megpróbálják korlátozni az orosz hajók közlekedését, és „nemrég arra is rájöttek, hogy elfoghatják hajóinkat, és eladhatják a tőlünk elkobzott vagyont”. Ezt kalózkodásnak és rablásnak nevezte az orosz elnök.
Az EU az Oroszország elleni 21. szankciócsomag keretében jóváhagyott egy új mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eladják a tengeren feltartóztatott, szankciók alá tartozó hajókról lefoglalt nyersolajat és egyéb árukat – írta július végén az Euratciv. A lefoglalás tárgyai a haditengerészeti műveletek során elkobzott olaj, gabona és egyéb áruk. Moszkva a bevezetett szankciókat hatástalannak és jogtalanoknak tartja.
Később Putyin azt javasolta, hogy a tartályhajók elfogása ellen „úgy küzdjenek, mint a kalózokkal”. Szavai szerint óvatosan, a nemzetközi tengeri jog keretein belül, de ugyanakkor határozottan kell fellépni.
A nyugati országok többször is beszámoltak orosz tartályhajók elfogásáról. Így június 14-én Kir Starmer akkori brit miniszterelnök bejelentette, hogy a La Manche-csatornában feltartóztatták a Smyrtos nevű olajszállító tartályhajót, amelyet London az orosz „árnyékflottához” kapcsol. A művelet hat órán át tartott, helikoptereket, repülőgépeket és két repülőgép-hordozót vetettek be hozzá.
Június 1-jén Emmanuel Macron francia elnök beszámolt a Tagor nevű, Oroszországból induló olajszállító tartályhajó elfogásáról az Atlanti-óceánon. A Kreml a francia haditengerészet fellépését kalózkodásnak minősítette.
