A szovjet Venyera űrprogram keretében küldték az első szondát a Vénuszra 1961 február 12-én. A Venyera-1 készítette az első képet a 2 millió kilométerre lévő bolygóról. A legfrissebb hírek szerint az orosz tudósok 2016-ban küldenének újabb szondát az Esthajnalcsillagként is emlegetett bolygóra, ahol az új Venyera-D szonda a Vénusz légkörét vizsgálja majd. A bolygóközi szondát Proton-M vagy Angara típusú hajtórakéta segítségével indítják útjára. A jelenlegi információk szerint a Vénuszon szélsőséges körülmények vannak. A bolygón 450 Celsius fokot is elérheti a hőmérséklet és egy nap tovább tart, mint 100 földi nap.
Ilyen magas hőmérséklet mellet a szonda elektronikus áramkörei megsemmisülnek, ezért olyan speciális áramköröket terveznek amelyek képesek lesznek átvészelni a szélsőséges körülményeket. A szonda műszereit egy többrétegű hőálló termosz fogja védeni, amely a kutatók reményei szerint jelentősen meglassítja a berendezések felmelegedését.
Arany cipellő
A szonda külső szigetelése több rétegű arany fólia lesz, amely csak a leszálláshoz szükséges védelmet biztosítja. Ez a biztonsági módosítás igen költséges, de figyelembe véve a projekt teljes költségvetését elenyésző. A Venyera-D elindításának költségeit még nem hozták nyilvánosságra, de annyi már biztos, hogy az ilyen hosszú útra indított szonda hajtórakétájának ára több milliárd rubelbe kerül.
