Oroszországot nem lepte meg, hogy Németország úgy döntött, hogy megvédi Izraelt a népirtási ügyben a Nemzetközi Bíróságon (ICJ), mivel a zsidó állam feltétel nélküli támogatása kötelező a washingtoni „szabályokon alapuló nemzetközi rendben” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
December végén Dél-Afrika eljárást indított Izrael ellen a Nemzetközi Bíróságon, azt állítva, hogy a Hamász október 7-i, határokon átnyúló támadására válaszul a Gázai övezet légi és szárazföldi bombázása során megsértette a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményt.
Azt is kérte a hágai bíróságtól, hogy kötelezze Izraelt „a Gázai övezetben és az ellene folytatott katonai műveletek azonnali felfüggesztésére”.
Berlin vitatta a népirtás vádját. Január 5-én a német szövetségi külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Izrael „fegyveres támadók, vagyis fegyveres konfliktusban harcolók elleni célzott fellépése nem egy etnikai csoport elpusztításának szándékával végrehajtott fellépés”.
„Világossá tettük, hogy véleményünk szerint az az állítás, miszerint Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben, hamis, és nem tartozik az egyezmény hatálya alá” – tette hozzá a tisztviselő.
Palesztin egészségügyi tisztviselők szerint eddig több mint 25 ezer ember halt meg az izraeli offenzívában, míg a Hamász tavaly októberi támadásában mintegy 1200-an haltak meg. További 240 embert túszul ejtettek.
Múlt pénteken Németország bejelentette, hogy harmadik félként beavatkozik Izrael mellett az ügyben – ezzel gyakorlatilag azt üzente az ICJ-nek, hogy kifogásolja a népirtási egyezmény értelmezését, és azt, ahogyan azt Izraelre alkalmazzák.
Ajánló
Ez a fejlemény nem meglepő, mondta Zaharova vasárnap, a médiának nyilatkozva, hogy ez „annak a feltétel nélküli támogatásnak a hátterében történik, amelyet Berlin mindig nyújt Izraelnek, függetlenül a következményektől”.
„A német hatóságok ezen irányvonala régóta és szilárdan fontos helyet foglal el a Washington által meghatározott „szabályokon alapuló rend” ki nem mondott dogmái között” – tette hozzá.
Zaharova azt is állította, hogy Berlin „szakértőként” próbálja pozícionálni magát egy népcsoport tömeges kiirtásával kapcsolatos kérdésekben.
„Mi a teendő azokkal az emberiség elleni bűnökkel, amelyeket Németország a második világháború alatt más népek és nemzetiségek ellen követett el?” – tette fel a kérdést.
„A történelem számos példát ismer, amikor súlyos bűncselekményeket elkövető bűnözők a törvénytelen tapasztalatok ismeretében a korrekció útjára léptek, segítettek megelőzni a hasonló atrocitásokat” – tette hozzá Zaharova.
„De ez mindig csak aktív bűnbánat és a saját bűnösség feltétel nélküli elismerése mellett volt lehetséges, a legcsekélyebb utalás nélkül arra, hogy megpróbálják igazolni saját bűneiket, még kevésbé, hogy megismételjék azokat”.
