Mladen Andrlic horvát diplomata reményei szerint júniusban sikerül lezárni országa uniós csatlakozási tárgyalásait; a horvát külügyminisztérium diplomáciai akadémiájának igazgatója, korábbi svájci nagykövet szerdán, egy budapesti konferencián úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió bővítése jelentős mértékben hozzájárulhat a Nyugat-Balkán stabilitásához. A diplomata úgy vélte, az EU a stabilitás megteremtését tekinti elsődleges célnak a térségben, és ennek érdekében a kritériumokat sem veszi annyira szigorúan, ám ha nem látja veszélyben a stabilitást, a feltételek teljesítését komolyabban ellenőrzi.
Emlékeztetett arra, hogy a csatlakozás előtt országában is népszavazást kell tartani, és aggodalomra adhat okot, hogy Horvátországnak ebben nincs nagy tapasztalata, eddig ugyanis nem tartottak túl sok referendumot.
Horvátország sikere az egész térség felé fontos üzenetet közvetíthet, a többi ország is azt érezheti, hogy megéri fáradozni az uniós tagságért – hangsúlyozta Mladen Andrlic a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete (VKI) és a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodája által az EU-bővítésről szervezett konferencián.
Inotai András, a VKI igazgatója a horvát csatlakozással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a soros uniós elnökség nem verseny, nemcsak egy adott folyamat lezárása a fontos. Több tagállam ezzel szemben annak kezdetén látja el a posztot, ahogyan Magyarország is az uniós versenyképességi stratégia, az EU 2020 megvalósításának elején tölti be a pozíciót – vélekedett.
A horvát csatlakozási tárgyalások lezárása is egy hosszabb folyamat vége – fogalmazott, hozzátéve: arra sem sokan emlékeznek már, hogy melyik tagállam elnöksége alatt fejeződtek be a magyar tárgyalások.
Wim van Meurs, a hollandiai Radboud Egyetem professzora úgy vélte, hogy az unióban egyfajta bővítési fáradtság érzékelhető. Úgy tűnhet, a nyugat-balkáni régióban stabilitás van, így nem olyan sürgető a bővítés – – fogalmazott. Mint kifejtette, az EU-t jelenleg lefoglalják az észak-afrikai és közel-keleti események, továbbá az, hogy több tagállama súlyos gazdasági gondokkal küzd.
A szakértő szerint a Nyugat-Balkán stabilitását bizonyítja, hogy jelenleg nem érkezik onnan túl sok hír. A legutóbbi fontos esemény Ratko Mladic-nak, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokának hágai kiadatása volt – idézte fel, hozzáfűzve: ezért Szerbia valamilyen jutalmat vár az uniótól.
Günter Seufert, a berlini Tudományos és Politikai Alapítvány kutatója előadásában – amelyben törökök körében végzett közvélemény-kutatási adatokat ismertetett – kiemelte: bár úgy tűnhet, Törökország már kevésbé érdekelt az uniós integrációban, a megkérdezettek mintegy 70 százaléka továbbra is támogatná az ország tagságát az EU-ban, tehát nem csökkent az elkötelezettségük.
Ajánló
Azok szerint, akik úgy látják, országuknak a nyugattól függetlenebb politikát kellene folytatnia, leginkább az Oroszországhoz való közeledést szorgalmaznák – mutatott rá. Mint mondta, a Törökország tagságát ellenzők általában arra hivatkoznak, hogy országuk az EU nélkül is elég erős, más kulturális értékeket vallanak, mint az unió, az EU nem venné szívesen a csatlakozásukat és muszlim országként nem illenének az unióba. Az integrációt támogatók ugyanakkor azzal érvelnek, hogy jelentős gazdasági előnyökkel járna a csatlakozás, erősödne a demokrácia és emelkedne az életszínvonal Törökországban – fogalmazott a német kutató.
Szigetvári Tamás, a VKI kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Törökország az elmúlt években új, magabiztos, aktív külpolitikába kezdett, amelynek részeként kiemelt célja kapcsolatainak erősítése a Nyugat-Balkánnal. Kifejtette: Ankara közvetítő szerepre törekszik a térségben, így a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalásokhoz is felajánlotta a segítségét.
Törökország Koszovót leszámítva a térségben minden állammal szabadkereskedelmi megállapodást kötött és fontos szerepet tölt be a nyugat-balkáni országok gazdaságában, így az olyan kulcsszektorokban, mint a telekommunikáció, az infrastruktúra és a pénzügyek – fűzte hozzá.
Úgy látta, Törökország ugyan valóban lényeges szereplő lett a régióban, de helyzetét nehezíti, hogy az egyes országok történelmi okokból bizalmatlanok vele szemben, gazdasági szempontból komoly versenytársa az EU és Oroszország, és náluk kevésbé is tűnik vonzó partnernek a nyugat-balkáni országok szemében.
