A nyugati oroszellenesség oka az, hogy megszilárdulóban van egy többpólusú világ, ami pedig nem tetszik a monopolistáknak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum alkalmából a világ legnagyobb hírügynökségeinek vezetőivel megtartott találkozóján.
Putyin szerint a többpólusú világ nem utolsósorban annak következtében alakul ki, hogy Oroszország kiáll a „jogos érdekei mellett”. Mint mondta, több ország kísérletet tesz Oroszország feltartóztatására olyan eszközökkel, amelyek „nem illeszkednek a nemzetközi jog kereteibe”. Ezek közé sorolta a gazdasági korlátozó intézkedéseket is.
„Most pedig azt látják, hogy ez nem működik, a hatásfok nulla, ami belső ingerültséget vált ki, olyan vágyat, hogy valamilyen módon mégis elérjék igazukat, törekvést, hogy kiélezzék a helyzetet. Azok sajnálatára, aki így tesznek, mi nem adunk erre okot, de az okot, ahogy mondani szokás, a semmiből próbálják meg előteremteni” – mondta.
Az orosz vezető reményét fejezte ki, hogy „a ruszofób hangulat” nem tart örökké, és a világ felfogja majd annak kontraproduktív mivoltát.
Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz állam sosem volt részese hackertámadásoknak és nem is szándékozik azzá lenni. Mint mondta, Moszkva épp ellenkezőleg, igyekszik harcba szállni a jelenséggel.
„Ami a legfontosabb: mély meggyőződésem, hogy semmilyen hackerek sem tudnak alapvető befolyást gyakorolni egy másik ország választási kampányának kimenetelére” – hangoztatta.
Elismerte ugyanakkor, hogy egyes „hazafias” hackerek egyénileg intézhettek ilyen támadásokat Oroszország és a Nyugat fagyos viszonya közepette.
Az orosz vezető szerint Moszkvának mindegy, hogy a választások nyomán ki lesz Németország kancellárja, mert kész együttműködni mindenkivel, aki konstruktív hozzáállást tanúsít.
Putyin Oroszországgal szembeni kihívásnak és a világban kialakult hadászati egyensúly megbontásának nevezte az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek alaszkai és dél-koreai telepítését. Kijelentette, hogy Moszkvának nincs más választása, mint hogy válaszlépéseket tegyen. Felvetette, hogy a vitatott hovatartozású Kuril-szigetek „elég kényelmes helyszínt” jelentenének ahhoz, hogy Oroszország válaszlépésként fegyverzeteket telepítsen oda.
Szavai szerint a Kuril-szigetek demilitarizálásáról csak abban az esetben lehet szó, ha az egész régióban csökken a feszültség. Putyin közölte: Moszkva tudatában van annak a veszélynek, hogy a szigetek Japánnak történő átadása esetén Tokió engedélyezheti, hogy amerikai csapatok állomásozhassanak rajtuk.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a fegyverkezési verseny szításával nem akarja tovább terhelni az amúgy is rossz orosz-amerikai viszonyt. Megjegyezte, hogy Washington továbbra is az oroszellenes kampány hatása alatt áll, és Moszkva türelmesen kivárja, amíg ezek alábbhagynak, mielőtt megpróbálná kiépíteni kapcsolatait Donald Trump elnökkel.
Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi „ruszofób hisztéria” az Egyesült Államokban az elnök ellen irányul, azt megakadályozandó, hogy „normálisan végezze munkáját”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta, hogy Oroszország nagyra becsüli a párizsi klímamegállapodást, amelynek nem lehet alternatívája. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyezmény végrehajtása nem lesz annyira hatékony annak „kulcsfontosságú aláírói nélkül”. Peszkov egyúttal megjegyezte, hogy Trump elnök hivatalosan még nem jelentette be a megállapodásból való amerikai kilépést. MTI
