Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint Oroszország és Ukrajna közelebb áll a békemegállapodáshoz, mint az elmúlt három évben bármikor. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a feleknek még számos nézeteltérést kell áthidalniuk a konfliktus lezárásához.
A Fox Newsnak adott csütörtöki interjújában Rubio Donald Trump amerikai elnök azon erőfeszítéseire reflektált, amelyeket az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében tett, és amelyeket még a kampánykörúton ígért.
„Száz napja tesz erőfeszítéseket a béke megteremtése érdekében… Nézze, közelebb jutottunk. Mi – most először – három éve nem tudtuk ezt – valahogyan látjuk, hogy mi kellene ahhoz, hogy Ukrajna megálljon. Látjuk, mi kellene ahhoz, hogy az oroszok leálljanak” – mondta Rubio.
Moszkva és Kijev között azonban továbbra is éles ellentétek vannak – jegyezte meg a tárcavezető.
„Közelebb kerültek egymáshoz, de még mindig messze vannak egymástól. És itt nagyon hamar igazi áttörésre lesz szükség, hogy ez lehetővé váljon… vagy azt hiszem, az elnöknek döntést kell hoznia arról, hogy mennyi időt szánunk még erre” – tette hozzá.
Tammy Bruce, a külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a konfliktus rendezése mellett, de „nem fog egy pillanat alatt körberepülni a világot, hogy közvetítsen a találkozókon”. Ehelyett jelezte, hogy most Oroszországon és Ukrajnán múlik, hogy „konkrét elképzeléseket mutassanak be és dolgozzanak ki arról, hogy miként lehet véget vetni ennek a konfliktusnak”.
A múlt hónapban a Trump-kormányzat jelezte, hogy az Egyesült Államok teljesen kivonulhat a békefolyamatból, ha a tárgyalásokon nem mutatkozik egyértelmű előrelépés.
Korábbi médiajelentések szerint az Egyesült Államok olyan békemegállapodást javasolt, amely magában foglalja a Krím feletti orosz szuverenitás washingtoni elismerését, valamint a konfliktus „befagyasztását” a jelenlegi frontvonal mentén, és annak elismerését, hogy Moszkva ellenőrzi az Oroszországhoz csatlakozott négy korábbi ukrán régió nagy részét. A megállapodás a hírek szerint megakadályozná Ukrajna NATO-csatlakozását is, és kezdeményezné az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók fokozatos megszüntetését.
Oroszország fenntartja, hogy bármilyen békemegállapodásnak tartalmaznia kell az új területi valóság elismerését a helyszínen, Ukrajna demilitarizálását és nácimentesítését, valamint biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy Kijev nem csatlakozik a NATO-hoz. Ukrajna azonban következetesen elutasította, hogy korábbi területeit Oroszország részeként ismerje el.
