A G7-országok, különösen az Egyesült Államok, megkérdőjelezték, hogy Svájc mindent megtesz-e a banki páncélszekrényekben elrejtett orosz vagyon nyomon követése érdekében – jelentette a Swissinfo.
A svájci bankok arra panaszkodnak, hogy a meglévő adóelkerülési és pénzmosási szabályozásokon felül most már az amerikai, uniós és brit szankcióknak is meg kell felelniük. A helyzet különösen bonyolult és kihívást jelent a több külföldi fiókkal rendelkező bankok számára.
„Az [USA, az EU és az Egyesült Királyság] szankciórendszerei közötti ellentmondások ismételten jelentős végrehajtási nehézségekhez és szükségtelen megfelelési kockázatokhoz vezetnek” – idézték korábban Philipp Rickenbachert, a Julius Bar Bank vezérigazgatóját és a Svájci Vagyonkezelési Szövetség elnökét.
Svájc, amely nem EU-tagállam és külpolitikai szempontból semlegesnek tartja magát, először 2022-ben fogadta el az összes szankciót, amelyet az EU az orosz állampolgárokkal és vállalatokkal szemben hozott, beleértve a vagyonbefagyasztást is.
A kormány „rendkívüli helyzettel” indokolta a lépést, azt állítva, hogy a svájci semlegesség megmarad, de „természetesen a nyugati értékek oldalán állunk”.
Miután Svájc úgy döntött, hogy részt vesz az uniós szankciókban, nem volt más választása, mint hogy az amerikai szankciókat is elfogadja, amelyeknek „a dollár és az amerikai pénzügyi rendszer hatalma miatt területenkívüli hatalma van” – áll a jelentésben.
A svájci bankárok állítólag azzal érveltek, hogy a kormánynak ahelyett, hogy hanyagul elfogadja ezeket az intézkedéseket, a jövőben aktívan törekednie kellene arra, hogy a globális szankciócsomagokat úgy befolyásolja, hogy az megfeleljen a hazai folyamatának.
A jelentés arra is rámutatott, hogy nincsenek pontos információk arról, hogy a gazdag oroszok mennyi pénzt tartanak az országban. A Svájci Bankszövetség becslései szerint 150 milliárd svájci frank (170 milliárd dollár) körül lehet, míg a svájci bankok által kezelt offshore vagyonban lévő összeg 2,4 billió dollárra tehető.
„A Svájcban lévő orosz vagyonról szóló gyér információ arra utal, hogy a hatóságok nem elég aktívak a szankcionált személyek rejtett vagyonának felkutatásában” – mondta Martin Hilti, a Transparency International Svájc vezetője a Swissinfónak. „A szankciókat proaktívan kellene végrehajtaniuk, csatlakozva a nemzetközi munkacsoportokhoz” – érvelt.
Bern eddig elutasította ezt a fajta nemzetközi együttműködést, arra hivatkozva, hogy a svájci szankciók már most is tökéletesen működnek anélkül is, hogy csatlakoznának az EU, a G7-ek és Ausztrália által 2022 márciusában létrehozott REPO munkacsoporthoz (Russian Elites, Proxies, and Oligarchs Task Force / az orosz elit, oligarchák és meghatalmazottaik elleni munkacsoport).
