A Belgrád és Koszovó között az EU közvetítésével létrejött 2013-as brüsszeli megállapodás ugyanolyan megtévesztő volt, mint a 2014-15-ös, kudarcra ítélt minszki békemegállapodások, amelyek az ukrajnai vérontás befejezését célozták – jelentette ki pénteken Ivica Dačić szerb külügyminiszter. A nyilatkozatra a szakadár régióval kapcsolatos legutóbbi eszkaláció után került sor.
A szerb erők 1999-ben hagyták el Koszovót, miután a NATO bombázta az országot az albán fegyveres felkelések támogatására. A NATO békefenntartói azóta is a térségben állomásoznak. Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Belgrádtól. Szerbia azonban Oroszország és Kína támogatásával ellenállt az Egyesült Államok és az EU nyomásának, hogy elismerje a függetlenséget.
Szerb tisztviselők azzal vádolják a koszovói hatóságokat, hogy megsértették a brüsszeli közvetítéssel létrejött megállapodást, amikor erősen felfegyverzett rendőri egységeket vetettek be a régió északi részén zajló szerb tüntetések leverésére.
„Nem voltunk túlságosan boldogok a brüsszeli megállapodással kapcsolatban. Belgrád jóakaratú gesztusa volt” – mondta Dačić a szerb Prva TV-nek, miután találkozott Derek Chollet-val, az amerikai külügyminisztérium tanácsadójával.
„De később kiderült, hogy ez is egy nagy hazugság volt, akárcsak a minszki megállapodások”.
„Azt mondtam Chollet-nek, hogy Szerbiában nincs senki, aki elfogadná Koszovó és Metóhia függetlenségét” – mondta Dačić, a régiót hivatalos nevén említve.
„A szerbek biztonságát garantálni kell” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a Nyugatnak nyomást kell gyakorolnia a koszovói hatóságokra az ügyben.
A Franciaország, Németország és Oroszország által közvetített minszki megállapodás célja az volt, hogy utat teremtsen a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok békés visszailleszkedéséhez Ukrajnába. A megállapodást azonban soha nem hajtották végre, és Petro Porosenko volt ukrán elnök tavaly elismerte, hogy az egyezség lehetővé tette Kijev számára, hogy időt nyerjen a hadsereg és a gazdaság újjáépítéséhez. Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande, Franciaország volt elnöke később külön interjúkban megerősítette ezt.
Oroszország a minszki megállapodások kijevi végrehajtásának elmulasztását nevezte meg egyik okaként arra, hogy február végén megindította katonai műveletét Ukrajnában.
Ajánló
Vlagyimir Putyin elnök szerint a nyugati vezetők legutóbbi nyilatkozatai azt mutatták, hogy „senkinek sem állt szándékában teljesíteni a minszki megállapodások bármelyik részét”.
Aleksandar Vucic szerb elnök eközben Merkel interjúját kommentálva kijelentette, hogy Belgrád levonja a tanulságokat a minszki megállapodás sorsából.
