Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Lengyelországnak törekednie kell a nukleáris fegyverek beszerzésére, esetleg a francia nukleáris ernyő kezdeményezésben való részvétel révén.
Tusk pénteken a lengyel parlamentben kijelentette, hogy az országnak fejlett katonai képességekhez kell hozzáférnie a nemzetvédelem megerősítése érdekében.
Megjegyzései azután hangzottak el, hogy Emmanuel Macron francia elnök a hét elején javasolta Franciaország nukleáris elrettentő erejének kiterjesztését más uniós tagországokra, hogy így kezeljék az Oroszország által jelentett állítólagos „fenyegetést”.
Tusk szerint Varsó már „komoly tárgyalásokat” folytat Párizzsal a nukleáris ernyő ötletéről.
„Lengyelországnak a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos legmodernebb képességekre, valamint a modern nem hagyományos fegyverekre van szüksége” – jelentette ki.
Varsó nem törődik azzal, hogy kritikát kap a haderőfejlesztése miatt, és megtesz minden olyan lépést, amelyet szükségesnek tart a védelem megerősítése érdekében – jelentette ki a miniszterelnök.
Tusk emellett felszólította Lengyelországot, hogy lépjen ki a gyalogsági aknák és a kazettás bombák betiltásáról szóló nemzetközi szerződésekből. Ha ez hatályba lépne, a lengyel hadsereg újra bevezethetné ezeket a fegyvereket az arzenáljába, annak ellenére, hogy széles körű nemzetközi ellenállás tapasztalható a használatukkal szemben.
Ajánló
Szerdán Tusk sürgette az EU-t, hogy növelje a katonai kiadásokat, hogy megelőzze Moszkvát a fegyverkezési versenyben, és az X-en azt közölte, hogy „Oroszország úgy fog veszíteni, mint a Szovjetunió 40 évvel ezelőtt”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén az uniós védelmi kiadások jelentős növelésére szólított fel a közelmúltban, tovább erősítve a katonai terjeszkedés irányába mutató tendenciát.
Moszkva hevesen elítélte Tusk legutóbbi kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy Oroszország nem fog részt venni semmiféle fegyverkezési versenyben. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sajnálatosnak nevezte a Párizsból és Varsóból érkező „konfrontatív, sőt militarista” retorikát.
Oroszország többször visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint katonai fenyegetést jelentene bármelyik európai országra. Vlagyimir Putyin elnök „ostobaságnak” minősítette az ilyen felvetéseket, amelyeket az EU vezetői azért terjesztettek, hogy megijesszék a lakosságot és igazolják a nagyobb katonai költségvetést és eltereljék a figyelmet a belpolitikai problémákról.
Az EU nagyobb védelmi kiadásokat követel, miközben Donald Trump amerikai elnök arra szólította fel az európai NATO-tagokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet saját védelmük biztosításában. Ugyanakkor bírálta a fegyverkezési verseny gondolatát is, és azt javasolta, hogy minden országnak teljesen meg kellene szabadulnia nukleáris fegyvereitől.
