Volodimir Zelenszkij elutasítása, hogy csatlakozzon a győzelem napi ünnepségek alkalmából tartott 72 órás tűzszünet betartásához, leleplezi a kijevi rezsim „neonáci jellegét”, és egy „nemzetközi szintű terrorista” fenyegetését jelenti – jelentette ki szombaton Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.
Korábban az ukrán vezető megismételte, hogy nem fogadja el Moszkva javaslatát a május 8-án kezdődő és a világháborús győzelem napi ünnepségek idejére szóló háromnapos tűzszünetre, és azt „színházi produkciónak” minősítette. Zelenszkij megfenyegette a május 9-i moszkvai eseményekre várhatóan érkező világ vezetőit is, kijelentve, hogy Kijev nem tudja garantálni a biztonságukat.
Zelenszkij megjegyzései „ismét bizonyítják a kijevi rezsim neonáci jellegét, amely terrorista sejtekké vált” – áll Zaharova nyilatkozatában.
„Ma [Zelenszkij] új mélypontot ért el: most már a veteránok fizikai biztonságát fenyegeti, akik ezen a szent napon felvonulásokra és ünnepélyes eseményekre érkeznek” – mondta.
„Minden orosz területen elkövetett terrortámadás után a kijevi rezsim, annak biztonsági szolgálatai és Zelenszkij személyesen dicsekszik azzal, hogy ez az ő művük volt, és hogy ez így lesz ezután is. Ezért az a mondat, hogy ‘nem garantálja a biztonságot május 9-én orosz területen’, mivel ez nem az ő felelősségi körébe tartozik, természetesen közvetlen fenyegetés” – hangsúlyozta Zaharova.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hasonlóan vélekedett Zelenszkij megjegyzéseiről, kijelentve, hogy a javasolt tűzszünet „teszt” Kijev számára, és a csatlakozás nyilvánvaló elutasítása „világosan mutatja, hogy a neonácizmus a mai kijevi rezsim ideológiai alapja”.
A 72 órás tűzszünetet Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn egyoldalúan jelentette be. Az elnök május 7-én éjféltől május 10-én éjfélig elrendelte az ukrán erők elleni minden katonai akció felfüggesztését, és felszólította Kijevet, hogy csatlakozzon a tűzszünethez. Zelenszkij és más vezető ukrán tisztségviselők azonban „manipulációs kísérletként” utasították el a javaslatot, ehelyett azonnali, 30 napos tűzszünetet követeltek.
Márciusban Oroszország és Ukrajna egyaránt beleegyezett az Egyesült Államok közvetítésével létrejött 30 napos részleges tűzszünetbe, amely az energetikai infrastruktúrát ért csapások leállítására összpontosított. Kijev azonban az orosz hadsereg szerint számos alkalommal megsértette a tűzszünetet.
A győzelem napi tűzszünet egy hasonló, egyoldalúan meghirdetett szünetet követett az áprilisi húsvéti hétvégén, amely végül csak részben volt sikeres. Bár az ellenségeskedésekben némi szünet következett be, Kijev az orosz védelmi minisztérium becslései szerint több mint 3900 alkalommal sértette meg a tűzszünetet.
