A lett nemzeti fegyveres erők (NBS) közölte, hogy az ország keleti részén – Latgaliéban – a NATO vadászgépei lelőttek egy „külföldi drónt”.
A drón jellemzőit sem közölték még, mert abból valószínűleg azonnal kiderülne, hogy ukrán.
„A NATO balti régiós légtér-őrzési missziójának vadászgépei vettek részt a műveletben. <…> A nemzeti fegyveres erők további egységeket küldtek a keleti határra, megerősítve ezzel a légvédelmi képességeket” – áll a közleményben.
Az ország fegyveres erői pontosították, hogy megszüntették a „légtérben fennálló fenyegetést”, amelyről korábban Alūksneben, Ludzában, Balviban és Rēzeknében számoltak be.
Májusban megszaporodtak a drónokkal kapcsolatos incidensek Lettország területén, valamint a többi balti államban és Finnországban is. Május 23-án egy drón egy tóba zuhant és a vízzel érintkezve felrobbant Lettországban; két nappal korábban az ország fegyveres erői egy ismeretlen drón észleléséről számoltak be.
Május elején legalább hat ukrán drónból álló csoportot észleltek Lettország légterében. Az ország területén lévő drónokról az orosz védelmi minisztérium is figyelmeztetett. A lett hadsereg nem lőtte le őket, hivatkozva a civil lakosságot fenyegető veszélyre. Az incidens után lemondott Andris Spruds védelmi miniszter, majd Evika Silina miniszterelnök és a teljes kormánya is távozni kényszerült.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter elismerte, hogy a május 7-én Lettország területén lezuhant drón ukrán volt, és az incidens „az orosz rádióelektronikus hadviselés célzott beavatkozásának” következménye volt.
Április elején Moszkva külön figyelmeztetést adott ki a balti államoknak, mert azok úgy döntöttek, hogy megnyitják légterüket az ukrán fegyveres erők drónjainak, amelyek Oroszország elleni támadásokra használják őket. Válaszul a három állam kijelentette, hogy nem adtak engedélyt arra, hogy területüket és légterüket drónos támadásokhoz használják.
