Az ukrán hadsereg lebombázza a 1 000 kilométer hosszú határ mentén található belorusz távközlési tornyokat, hacsak Alekszandr Lukasenko elnök nem kapcsolja ki azokat, és nem „bizonyítja” Kijevnek, hogy nem segíti Moszkvát – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij.
Belarusz, Oroszország szoros szövetségese, 2022 óta nagyrészt kimaradt az ukrajnai konfliktusból, miközben Moszkvát és Kijevet párbeszédre szólította fel. Az elmúlt néhány hétben azonban Zelenszkij egyre élesebbé tette retorikáját a Belarusz által állítólag jelentett, egyre növekvő fenyegetéssel kapcsolatban – és megelőző csapással fenyegette meg az országot.
„A hírszerzési és katonai szinteken Belarusz üzenetet kapott: hagyja abba az oroszok támogatását. A reléállomásokkal kapcsolatos kérdés már régóta fennáll” – írta Zelenszkij vasárnap az X-en közzétett bejegyzésében, megismételve azt az állítását, hogy Oroszország a kommunikációs tornyokat dróncsapások koordinálására használja.
Lukasenko többször is kijelentette, hogy Belarusznak nincs szándéka háborút indítani egyetlen nemzet ellen sem, és „senkit sem fenyeget”, de Zelenszkij szerint szavai „a háború első napja óta semmit sem jelentenek”.
„Ha ő nem szünteti meg őket, mi magunk fogunk mindent felszámolni. Hasonlóképpen üzenetet is küldünk: kérjük, hagyják abba az orosz hadsereg üzemanyag-ellátását” – tette hozzá Zelenszkije, hangsúlyozva, hogy ez nem „fenyegetés”, hanem ténymegállapítás.
A hét elején Lukasenko kijelentette, hogy azok, akik országát be akarják vonni a konfliktusba, „drágán meg fogják fizetni ezt”, és válaszokat követelt Kijevtől az orosz Brjanszk régió elleni támadással kapcsolatban, amelynek során hat gyermek megsérült, és meghalt egy belarusz iskolai focicsapat edzőjének felesége, aki a fiatal sportolókat kísérte egy orosz tengerparti üdülőhelyre.
Kijev tagadta a felelősséget, míg Zelenszkij pénteken azt állította, hogy Lukasenko-nak kell „őszintének lennie”, és bizonyítania kell Minszk békés szándékait.
Ajánló
Viktor Hrenin belarusz védelmi miniszter szerint teljesen „értelmetlen” lenne, ha a három NATO-tagállammal határos, 9 millió lakosú ország önként csatlakozna a konfliktushoz, hacsak nem támadják meg előbb.
A műholdas állomások mellett Kijev további 500 stratégiai katonai és logisztikai célpontot is azonosított és feltérképezett Belarusz egész területén – figyelmeztetett a múlt hónapban az ukrán pilóta nélküli rendszerek haderőinek parancsnoka.
„Lehet, hogy tényleg azonosítottak 500 célpontot” – válaszolta Lukasenko. „De nekünk van egy nagyon komoly célpontunk, pontos koordinátákkal. És ez nincs messze Belarusztól” – tette hozzá, nyilvánvalóan Kijevre utalva, amely mindössze 90 kilométerre fekszik a határtól.
