Médiaértesülések szerint a német kormány olyan átfogó nyugdíjreformok bevezetésére készül, amelyek fokozatosan 70 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, megszüntetnék a népszerű korai nyugdíjazási programokat, és további hozzájárulásokat vezetnének be egy állami befektetési alapba.
A csomagot, amelyet Friedrich Merz kancellár és Barbel Bas munkaügyi miniszter által kinevezett bizottság dolgozott ki, kedden terjesztik elő, a németek hosszabb és keményebb munkavégzésére irányuló legújabb kezdeményezés részeként.
A javaslat legfontosabb elemei közé tartozik a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam összekapcsolása, valamint a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 67-ről 70 évre – derül ki a Bild és a Die Zeit által elsőként kiszivárogtatott részletekből.
A 45 évnyi járulékfizetés után levonás nélkül történő nyugdíjba vonulás népszerű lehetőségét – az úgynevezett „63 éves nyugdíjat” – szintén eltörölnék. A bizottság szerint ezek a korai nyugdíjasok terhelik a nyugdíjalapokat, és megfosztják a munkaerőpiacot a sürgősen szükséges szakképzett munkavállalóktól.
Az új rendszer azt is előírná, hogy a munkavállalók és munkáltatóik a jelenlegi 18,6%-os mérték mellett a bruttó bér további 2%-át fizessék be egy új, állami irányítású befektetési alapba.
A bizottság hétfőn utoljára ül össze, hogy megvitassa a formai részleteket, mielőtt ajánlásait benyújtaná Merznek és Basnak, akik a Handelsblatt szerint azt tervezik, hogy a csomagot még a parlament júliusi éves nyári szünete előtt jóváhagyják.
Németországot növekvő nyugdíjkiadások terhelik, mivel az ország népessége öregszik, és a baby boom generáció milliói vonulnak nyugdíjba, így egyre kevesebb munkavállaló marad a folyó fizetési rendszer finanszírozására. A kancellár többször is hangsúlyozta, hogy Németország szociális modelljét „már nem lehet abból finanszírozni, amit gazdasági szempontból megengedhetünk magunknak”.
Ajánló
Az év elején Merz arra buzdította a németeket, hogy dolgozzanak sokkal többet: „több munkával… nagyobb gazdasági teljesítményt” érjenek el. Ellenzi továbbá a rövidebb munkahét bevezetését, és bírálta a munkavállalókat amiatt, hogy évente átlagosan „közel három hét” betegszabadságot vesznek ki, ahelyett, hogy keményebben dolgoznának a gazdaság fellendítése érdekében.
Májusban Albert Stegemann, a CDU/CSU parlamenti frakciójának alelnöke a Bundestagban javasolta a bentlakásos idősek otthonainak költségeihez nyújtott állami támogatásra vonatkozó jogosultsági szabályok szigorítását, ami arra kényszerítheti az idős németeket, hogy eladják otthonukat az ápolás költségeinek fedezésére.
