A NATO támogatja Ukrajna Oroszország területére mért csapásait – nyilatkozta Alexander Stubb finn elnök a Financial Times (FT)nak adott interjúban.
Szerinte ezáltal Moszkva majd „visszatér a tárgyalóasztalhoz”. A nukleáris konfliktus esetleges eszkalációja ellenére – Stubb szerint – az ukrán támadási kampány „megváltoztatta az Egyesült Államok stratégiai gondolkodásmódját, és megerősítette Kijev pozícióját a tárgyalásokon”.
A cikkben megjegyzik, hogy kezdetben Kína és néhány NATO-tagállam aggodalommal tekintett Ukrajna azon törekvésére, hogy nagy hatótávú csapásokat mérjen Oroszországra, félve Moszkva válaszlépéseitől.
„Az eszkalációra vezető lépések mindig lehetségesek, és mi különböző forgatókönyveket vizsgálunk” – hangsúlyozta a finn elnök.
Emellett megjegyezte, hogy Európának „készen kell állnia Oroszország válaszlépéseire”, különösen abban az esetben, ha az ukrajnai konfliktus esetleg véget érne.
Ugyanakkor az Ukrajna NATO-csatlakozásáról is nyilatkozott. Szavai szerint az ország védelmi-ipari komplexumának a NATO-szövetségesekkel való integrációja a „legjobb és leggyorsabb” módja annak, hogy Ukrajnának a tagsággal egyenértékű státuszt biztosítsanak, és Kijevnek a legjobb lehetőségeket nyújtsák a szövetségbe való esetleges belépéshez. „Ha rajtam múlna, azonnal felvennénk Ukrajnát a NATO-ba. Ugyanakkor realista vagyok abban, hogy ez nem szerepel a politikai tervekben” – mondta.
A szövetség többször is kifejezte aggodalmát egy esetleges Oroszországgal való konfliktus miatt. Mark Rutte, a NATO főtitkára arra szólította fel a szövetség tagállamait, hogy „ne legyenek naivak” az Oroszország részéről érkező fenyegetésekkel kapcsolatban, és növeljék a védelmi kiadásokat.
Moszkva többször is hangsúlyozta, hogy nincs szándéka megtámadni Európát. Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy nincs sem geopolitikai, sem gazdasági, sem katonai oka a szövetséggel való háborúra. Ugyanakkor az államfő megjegyezte, hogy „minden NATO-tagállam háborúban áll Oroszországgal”.
Ugyanakkor az orosz hatóságok kijelentik, hogy nyitottak a tárgyalásokra Ukrajnával és Európával. Vlagyimir Putyin elnök az Oroszország és Ukrajna között az isztambuli tárgyalásokon elért megállapodásokat a további párbeszéd alapjának nevezte. Hozzátette, hogy Kijev polgári célpontokat támad Oroszországban, hogy „erős pozíciók” benyomását keltsen a tárgyalások újraindítása érdekében.
A Kreml többször is hangsúlyozta, hogy Oroszország elítéli Kijevnek nyújtott bármilyen katonai segítséget, és úgy véli, hogy ez csak elhúzza a konfliktust, de nem tudja megváltoztatni annak kimenetelét.
2022-ben az Isztambulban lezajlott orosz–ukrán tárgyalások eredményeként kidolgozták és elfogadták az Ukrajna állandó semlegességéről és biztonsági garanciáiról szóló szerződés tervezetét. Ahogyan az orosz elnök 2023-ban elmondta, a dokumentum tartalmazott rendelkezéseket Ukrajna semlegességéről és a számára biztosítandó biztonsági garanciákról. Ukrajna azonban „a történelem szemétdombjára dobta” azt, miután Moszkva kivonta csapatait a Kijev és Csernyihiv megyéből – jegyezte meg Putyin.