Az orosz–ukrán konfliktus lezárása az energiaárak hirtelen csökkenéséhez vezet majd – nyilatkozta Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter a CBS News televíziónak adott interjúban.
Szavai szerint Donald Trump elnök folyamatosan dolgozik a konfliktus rendezésén, és párbeszédet folytat mindkét féllel. A miniszter nem kívánt előre jelezni, hogy Trump milyen döntést hoz majd az Oroszországtól olajat vásárló országokra vonatkozó „pokoli” szankciók bevezetéséről, kijelentve, hogy az elnök mérlegelni fogja a következményeket és a rendelkezésre álló nyomásgyakorlási eszközöket. „Nem szándékozom megelőzni az elnököt ebben a kérdésben” – mondta.
A dízelárak emelkedését Wright elsősorban az orosz–ukrán konfliktussal, Kína döntésével a dízel és a benzin exportjának korlátozásáról, valamint két nagy kaliforniai olajfinomító bezárásával hozta összefüggésbe. A vállalkozások bezárásáért Gavin Newsom kormányzót tette felelőssé. A miniszter értékelése szerint a demokraták elmúlt 15 évbeli politikája csökkentette az energiatermelő kapacitásokat, és az Egyesült Államokat kevésbé válságállóvá tette.
Ugyanakkor Wright a benzin- és dízelárak további csökkenésére számít a következő négy hétben, a kongresszusi időközi választásokig. Előrejelzését a Hormuzi-szoroson átmenő szállítások növekedésével, az Egyesült Államokban elért rekordszintű benzintermeléssel, valamint a nyári utazási időszakot követő szezonális keresletcsökkenéssel magyarázta.
A miniszter támogatta továbbá az Egyesült Államok szövetségesei által végrehajtott üzemanyag-készletek felszabadítását is. Szerinte ez télen csökkenteni fogja a dízel árait az Egyesült Államokban, Európában és más régiókban. Wright felvetette, hogy a csökkenés a következő tavasszal is folytatódhat a további finomítói kapacitások beüzemelése miatt. Azonban az Irán által az energetikai infrastruktúra ellen indított újabb támadások kockázatára vonatkozó kérdésre elismerte: „Nincs semmiféle garancia. Nincs garancia a konfliktusban. Nincs garancia az életben.”
Trump korábban a világpiaci dízelárak emelkedését az orosz–ukrán konfliktussal hozta összefüggésbe. Szeptember 13-án felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy állítsa le a dízelüzemanyaggal kapcsolatos orosz létesítmények elleni támadásokat, kijelentve, hogy az ilyen támadások az egész világnak ártanak.
Másnap Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy Trump felhívását „csak üdvözölni lehet”. Ugyanakkor a Kreml a világpiaci üzemanyag-piaci problémákat többek között a Perzsa-öbölben kialakult feszültség fokozódásával is összefüggésbe hozta.
Szeptember 14-én este Trump bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodtak abban, hogy kölcsönösen beszüntetik az energetikai létesítmények elleni támadásokat. Ekkor még nem volt hivatalos megerősítés a felektől. Szeptember 15-én Peszkov „nagyon jó ötletnek” nevezte a kezdeményezést, de nem erősítette meg a megállapodás létrejöttét. Azt is közölte, hogy Trump nyilatkozata után Ukrajna megkísérelte megtámadni az egyik orosz energetikai létesítményt.
Peszkov szerint az energetikai fegyverszünet hozzájárulna az orosz belföldi piacon elérhető kőolajtermékek kínálatának növeléséhez, de önmagában nem oldaná meg a globális problémákat. A piac stabilizálása érdekében azt javasolta, hogy biztosítsák a biztonságos hajózást, és szüntessék meg az energiaforrások szállítására vonatkozó korlátozásokat, többek között Oroszországból érkezőket is.
Szeptember 22-én Marco Rubio külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok moratóriumot javasol Moszkvának és Kijevnek az energetikai célpontok elleni támadásokra vonatkozóan.
Vlagyimir Putyin korábban elismerte, hogy az orosz energiaipar elleni támadások problémákat és bizonyos mértékű üzemanyaghiányt okoznak, amelyet azonban nem tartott kritikusnak. Szavai szerint ezek a támadások nem befolyásolják a fronton kialakult helyzetet. Augusztusban az elnök az ukrán infrastruktúra elleni orosz támadásokat „hatékonynak és időszerűnek” nevezte, kijelentve, hogy azok megzavarják a haditechnika és a lőszer szállítását, a személyzet rotációját és a védelmi iparvállalatok működését.
Ajánló
Putyin ismertette Moszkva feltételeit a tűzszünet megkötésére és a tárgyalások megkezdésére: az ukrán csapatok teljes kivonása a DNR-ből, az LNR-ből, a Zaporizzsja és a Herszon megyékből, valamint Kijev lemondása a NATO-csatlakozásról.
