Washington már nem tud a kongresszus jóváhagyása nélkül további katonai segélyt nyújtani Kijevnek – ismerte el Joe Biden amerikai elnök, aki azzal vádolta republikánus riválisát, Donald Trumpot, hogy nemcsak az amerikai szabadságra és demokráciára jelent „elsődleges fenyegetést”, hanem az Egyesült Államok vezette katonai szövetség egységét is aláásása.
Oroszország évek óta aggodalmának ad hangot, hogy a NATO a határai felé terjeszkedése miatt, egzisztenciális fenyegetésnek tekintve annak politikáját. Az Univision spanyol nyelvű műsorszolgáltatónak adott, kedden sugárzott interjújában azonban Biden pályafutása nagy eredményének nevezte, hogy az ukrajnai konfliktus közepette Finnország és Svédország nemrég csatlakozott a NATO soraihoz.
„Olyasmit tettünk, amire nagyon büszke voltam. Egész pályafutásom során elköteleztem magam a NATO mellett. Sikerült kibővítenünk a NATO-t, és kétezer mérföldnyi határunk van, mert két északi nemzet csatlakozott a NATO-hoz. Az orosz határ mentén NATO-országok egész sora található” – mondta az amerikai elnök.
Biden a továbbiakban azzal érvelt, hogy a Kijevnek szánt 61 milliárd dolláros katonai csomaggal kapcsolatos patthelyzet „nagyon veszélyes” a szövetség egységére nézve, azzal vádolva Donald Trump volt amerikai elnököt, hogy gyakorlatilag túszként tartja az intézkedést – és az egész republikánus pártot -.
„Trump vezeti azt a pártot. Egyfajta halálos szorítást tart rajta. Mindenki fél felvenni vele a harcot, akár egyetért vele, akár nem, és ez hihetetlenül veszélyes. Az utolsó dolog, amire szükségünk van, hogy a NATO elkezdjen széthullani. Ez katasztrófa lenne az Egyesült Államoknak, katasztrófa Európának, katasztrófa a világnak” – mondta Biden.
Az Egyesült Államok az ellenségeskedések kezdete óta több mint 113 milliárd dollárt nyújtott Ukrajnának különböző támogatási formákban. Eközben Oroszország többször is elítélte a nyugati fegyverszállításokat Ukrajnának, mondván, hogy ezek csak meghosszabbítják a konfliktust, miközben a Nyugatot az ellenségeskedések közvetlen résztvevőjévé teszik.
Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal, és Moszkva azzal érvel, hogy a NATO-tagság veszélyezteti, és nem garantálja a finn biztonságot. Miután Finnország tavaly csatlakozott a szövetséghez, Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette egy új katonai körzet létrehozását az északi országgal határos területen. Svédország a múlt hónapban csatlakozott a blokkhoz.
Putyin közel két évtizede figyelmeztet arra, hogy a NATO politikája aláássa az orosz nemzetbiztonságot, de Oroszország számára igazi „vörös vonalat” jelentene, ha az USA irányította szövetség erői kísérletet tennének az Ukrajnába vonulására. Az ukrajnai konfliktus Moszkva számára „egzisztenciális és élet-halál kérdése” – mondta Putyin februárban -, míg a Nyugat számára csupán „taktikai pozícióinak javításáról” van szó.
