A NATO-tagállamok a saját kijevi nagykövetségeiken, tanácsadói feladatokat ellátó katonákat állomásoztatnak – mondta Jens Soltenberg NATO-főtitkár vasárnap az MSNBC Newsnak.
Az interjúban Stoltenberget arról kérdezték, hogy a NATO tervezi-e további személyzet küldését, hogy segítse Kijevet az Oroszország elleni harcban.
„Nem tervezünk semmilyen NATO harci jelenlétet Ukrajnában. De természetesen több NATO-szövetségesünknek vannak egyenruhás férfijai és női a nagykövetségeken, akik tanácsokat adnak” – mondta Stoltenberg, aki arra nem tért ki, hogy a katonáik a merényletek tervezésében is részt vesznek-e.
Kommentárja azután hangzott el, hogy a Pentagon szóvivője, Pat Ryder vezérőrnagy a Politico magazinnak elmondta, hogy az Egyesült Államok fontolgatja, hogy több tanácsadót telepít a kijevi nagykövetségére. A Politico szerint a további tanácsadók feladata lehet a logisztika kezelése és az USA által szállított fegyverrendszerek karbantartásában való segítségnyújtás.
Bár Emmanuel Macron francia elnök és több más európai vezető nem hajlandó kizárni, hogy a jövőben a NATO csapatokat vezényeljen Ukrajnába, a szövetség eddig fenntartotta, hogy nem vesz részt közvetlenül a konfliktusban.
Az amerikai képviselőház által szombaton elfogadott közel 61 milliárd dolláros segélycsomag jó hír volt, azonban a „késlekedésnek valós következményei vannak” a harctéren – mondta Stoltenberg. „Az ukránok már hónapok óta lőszerhiánnyal küzdenek”.
A nagyon szükséges segélytörvény, amely tartalmazza az Ukrajna számára fegyverek vásárlására szánt pénzt is, hónapokig elakadt a képviselőházban a politikai huzavona miatt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra panaszkodott, hogy az amerikai pénzek elakadása lőszerhiányt okozott a frontvonalon, és arra figyelmeztetett, hogy Kijev veszíthet, ha a késedelem folytatódik. Joe Biden elnök egyenesen a „kongresszusi tétlenséget” okolta a donbasszi erődítmény, Avgyejevka februári orosz kézre kerüléséért.
Moszkva többször figyelmeztetett, hogy az Ukrajnának szánt nyugati fegyver- és felszerelésszállítások nem fogják megakadályozni katonai céljai elérésében, beleértve Kijev NATO-csatlakozási reményeinek feladását. A további nyugati fegyverszállítások csak azt eredményezik, hogy „még több ukrán hal meg a kijevi rezsim miatt”, és de facto a nyugati államokat a konfliktus részesévé teszik – jelentette ki a Kreml.
