Oroszország komoly kihívást jelent Amerika katonai dominanciájára nézve – jelentette ki csütörtökön Anthony Cotton légierő tábornok, az amerikai stratégiai parancsnokság vezetője. Moszkva már most is olyan nukleáris arzenállal rendelkezik, amely meghaladja Washingtonét, és aktívan modernizálja azt – mondta az amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt tett előkészített nyilatkozatában.
Kínával együtt Oroszország gyorsan javítja pozícióját az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel szemben „több területen” – figyelmeztetett a tábornok, hozzátéve, hogy e változások üteme egyre gyorsul, és most már sokkal gyorsabb, mint „néhány évvel ezelőtt”.
Utalt Vlagyimir Putyin orosz elnök közelmúltbeli nyilatkozatára, aki február elején azt mondta, hogy az orosz stratégiai nukleáris erők „szinte teljesen modernizálódtak”. Az ország nukleáris elrettentő triászának haditengerészeti összetevője majdnem 100%-ban korszerűsítésre került – mondta.
„Oroszország jelenleg a legnagyobb és legváltozatosabb nukleáris arzenállal rendelkezik minden nemzet közül” – mondta Cotton, külön rámutatva Moszkva Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétáira és vadonatúj tengeralattjáróira, amelyek szintén képesek nukleáris fegyverek hordozására.
A Szarmat ICBM-et 2023 szeptemberében engedélyezték harci szolgálatra. Putyin csütörtökön az orosz szövetségi gyűlés előtt felszólalva megígérte, hogy nyilvánosságra hozza a rakétákról a silóikban készült felvételeket. A Szarmat Oroszország egyik legfejlettebb nukleáris fegyvere, a hírek szerint mintegy 18 000 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, a hasznos teher pedig mintegy tíz tonna. A Cotton által említett egyéb fegyvertípusok között szerepelnek a Borej-osztályú és a Jaszen-M osztályú tengeralattjárók is.
Az amerikai tábornok szerint Moszkva a klasszikus nukleáris triádon túl „bővíti és modernizálja nukleáris lehetőségeit” is. Különösen felhívta a szenátorok figyelmét a Kinzsal és a Cirkon hiperszonikus rakétákra, amelyek állítása szerint mindkettő alkalmas nukleáris töltet hordozására.
A Szövetségi Gyűléshez intézett e heti beszédében Putyin azt mondta, hogy mindkét fegyvertípust már bevetették az orosz csapatok harcban a Moszkva és Kijev között zajló konfliktus során. A hiperszonikus rakétákat nagy értékű ukrán katonai célpontok ellen indították – tette hozzá.
Az orosz elnök 2018-ban azt mondta, hogy a levegőből indítható Kinzsal rakéták nukleáris robbanófejjel is rendelkezhetnek. Eddig azonban csak hagyományos változataikat vetették be Ukrajnában. A Cirkonok az orosz haditengerészet számára kifejlesztett hajó elleni hiperszonikus rakéták, amelyek földi célpontok ellen is bevethetők.
Az amerikai stratégiai erők jelenleg „olyan kihívásokkal szemben tevékenykednek, amelyekkel Amerika még soha nem találkozott” – figyelmeztetett Cotton, hozzátéve, hogy Oroszország és Kína együttes lehetőségei, valamint Észak-Korea és Irán nukleáris ambíciói „a stratégiai számításainkhoz a komplexitás új rétegeit adják hozzá”.
Sürgette a szenátorokat, hogy segítsék elő az Egyesült Államok saját arzenáljának gyors korszerűsítését, hozzátéve, hogy „feltétlenül fontos, hogy folytassuk … gyors ütemben nukleáris triászunk modernizálását”.
