Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a hirosimai atombomba-támadás 81. évfordulójára készült üzenetében ismét nem említette, hogy az Egyesült Államok volt az az ország, amely végrehajtotta a hirosimai atombomba-támadást.
Az üzenetet – a hagyományoknak megfelelően – Nakamitsu Izumi, az ENSZ főtitkárhelyettese és a leszerelési ügyekért felelős főképviselője olvasta fel.
A korábbi években Guterres hasonló, a hirosimai és nagaszaki támadások évfordulóját megemlékező üzeneteiben sem nevezte meg soha közvetlenül az Egyesült Államokat, mint az atombombázásokat végrehajtó országot.
Eközben az ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy ezen a napon az egész világnak fel kell tennie magának néhány kérdést. „Megtanultuk-e a 81 évvel ezelőtt itt, a lángokban kovácsolt tanulságokat? Az emberiség a béke jövőjét választja-e? Vagy továbbra is a nukleáris pusztulás árnyékában fogunk élni?” – tette fel a kérdést Guterres. Elismerte továbbá, hogy a világ „mélyülő geopolitikai megosztottság, növekvő bizalmatlanság és fokozódó verseny” idején él. „Azok a normák és korlátok, amelyek segítettek megelőzni a nukleáris katasztrófát, nyomás alatt állnak” – tette hozzá. „ Válasszuk a párbeszédet a megosztottság helyett, az együttműködést a konfrontáció helyett, és a közös biztonságot a szűk érdekek helyett” – sürgette az ENSZ főtitkára.
Korábban Takaicsi Szanae miniszterelnök és Macui Kazumi hirosimai polgármester is tartózkodott attól, hogy az 1945-ös bombázásért felelős országként megnevezze az Egyesült Államokat az emlékünnepségen elhangzott beszédeikben. A japán tisztviselők általában nem merik hangsúlyozni nyilvános beszédeikben, hogy az Egyesült Államok hajtotta végre a hirosimai és nagaszaki támadásokat. Ugyanakkor a Hirosimai Békeemlékmúzeum átfogó információkat nyújt az 1945-ös atombombázásokról.
Korábban Vlagyimir Putyin is nyilatkozott arról, hogy a japánok nem beszélhetnek arról, hogy ki mért atomcsapást az országra:
#Putyin #Japán és a tankönyvek pic.twitter.com/M3xl2GfuVf
— Orosz Hirek (@OroszHirek) October 27, 2022
Az Egyesült Államok a második világháború legvégén hajtotta végre a két város atombombázását, hivatalosan azzal a céllal, hogy felgyorsítsa Japán kapitulációját. Ezek az egyetlen olyan esetek az emberiség történelmében, amikor nukleáris fegyvereket vetettek be háborús célokra. Különböző becslések szerint a Hirosimára ledobott bomba a robbanás napján 70 000 és 100 000 civil életét követelte. 1945 végére az áldozatok száma 140 000-re emelkedett, mivel sokan a kórházakban haltak meg sérüléseik és a sugárterhelés következtében. A bombázás áldozatainak összlétszáma mára meghaladja a 350 ezer főt.
Az USA soha nem kért bocsánatot
Az Egyesült Államok továbbra sem ismeri el az atombombázásokért viselt erkölcsi felelősségét, cselekedeteit „katonai szükségszerűséggel” indokolva. Joe Biden volt elnök, aki 2023 májusában részt vett a Hirosimában tartott G7-csúcstalálkozón, nem kért bocsánatot a nukleáris támadásokért. Ugyanígy Barack Obama sem, aki 2016-ban az első hivatalban lévő amerikai elnök volt, aki meglátogatta az emlékhelyet. Donald Trump amerikai elnök nem látogatta meg sem a hirosimai, sem a nagaszaki emlékhelyeket, bár a két japán város mind első elnöki ciklusa alatt, mind a Fehér Házba való visszatérése után meghívta őt.
