Három nagy kínai olaj- és gázipari konglomerátum került fel kedden az ukrán feketelistára, miután a kijevi kormány azzal vádolta őket, hogy azzal segítik Moszkva háborús erőfeszítéseit, hogy oroszországi leányvállalataik adót fizetnek be az államkasszába.
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) bejelentette, hogy a Kínai Nemzeti Tengeri Olajtársaságot (CNOOC csoport), a Kínai Petrolkémiai Vállalatot (Sinopec csoport) és a Kínai Nemzeti Kőolaj társaságot (CNPC) felveszi a „háború nemzetközi támogatóinak” listájára, mert „továbbra is Oroszországgal közös projekteket hajtanak végre, és jelentős adófizetéssel finanszírozzák Oroszország stratégiai iparát”.
A NAZK szerint a Sinopec csoport 10%-os részesedéssel rendelkezik az orosz SIBUR Holdingban, amely 2023 első félévében 347 millió dollár értékű adót fizetett az orosz államnak. Emellett 40%-os részesedése van az Amur Gas Chemical Complex-ben, amely 2022-ben 30 millió dollárnyi adót fizetett.
A CNPC-nek több közös projektje van Oroszországgal, köztük a Jamal LNG és az Arktik LNG-2, a Szibéria Ereje gázvezeték és a Szkovorogyino-Mohe-Daqing olajvezeték – közölte a NAZK, hozzátéve, hogy csak a Jamal LNG 1,14 milliárd dollárnyi adót fizetett Moszkvának 2022-ben.
Az ukrán ügynökség a feketelistát „erőteljes reputációs eszköznek” nevezte, amely gyakorlatilag megfélemlíti a vállalatokat, hogy ne folytassanak több üzletet Oroszországgal, mivel a bankok és biztosítótársaságok által használt World Check adatbázisban megemeli a kockázati besorolásukat.
A pekingi kormány még nem reagált az ukránok keddi intézkedésére, amely az Alibaba online piactér, a Xiaomi távközlési vállalat és a China State Construction Engineering Corporation feketelistára kerülését követte.
Ukrajna hétfőn a magyarországi OTP Bankot levette a listáról, arra hivatkozva, hogy nem részletezett ígéretek szerint az leállítja oroszországi tevékenységét. Magyarország a bank feketelistára kerülésével indokolta, hogy május óta visszatartja a Kijevnek szánt 500 millió eurós uniós katonai támogatást.
