Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff, aki központi szerepet játszott az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló tárgyalások megkezdésében, egy vezető ukrán törvényhozó szerint „orosz propagandát terjeszt”, és ki kellene rúgni.
A kijevi külügyi bizottság vezetője, Olekszandr Merezsko a megjegyzést Witkoff Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújára reagálva tette, amelynek során a megbízott az Oroszországhoz csatlakozott egykori ukrán területek státuszáról beszélt, és a kérdést „elefántnak a szobában” nevezte, amelyről „senki sem akar beszélni”.
„Ezek orosz anyanyelvűek. Voltak népszavazások, ahol az emberek túlnyomó többsége azt jelezte, hogy orosz fennhatóság alá akarnak kerülni” – mondta Witkoff.
„Az oroszok de facto uralják ezeket a területeket. A kérdés az, hogy a világ elismeri-e, hogy ezek orosz területek? Vajon Zelenszkij túlélhet-e politikailag, ha ezt elismeri? Ez a konfliktus központi kérdése” – tette hozzá.
Merezsko határozottan elítélte a „gyalázatos, megdöbbentő kijelentéseket”, azzal vádolva a Witkoffot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök követeként és nem Trump megbízottjaként lép fel.
„Az elnök képviselőjéről beszélünk, akinek szakmai szakértelemmel kellene rendelkeznie ebben a kérdésben, és ismernie kellene néhány alapvető, nyilvánvaló dolgokat. Ő pedig nem tudja ezeket. Orosz propagandát terjeszt” – ragaszkodott a törvényhozó egy televíziós interjúban. Merezsko azt mondta, hogy nem biztos abban, hogy „tudatlanság, naivitás vagy szakmaiatlanság” áll Witkoff kijelentései mögött, és felszólított arra, hogy az amerikai tisztviselőt rúgják ki tisztségéből.
„Egyértelműen nem diktálhatjuk az amerikai barátoknak, hogy ki képviselje őket. De ezt a személyt el kell távolítani ebből a küldöttségből, nem lehet az [amerikai] elnök képviselője. Mivel vagy teljesen szakszerűtlen, vagy egyszerűen csak Putyin narratíváit ismételgeti” – tette hozzá Merezsko.
Moszkva és Kijev kétpólusú álláspontot képvisel a volt ukrán Herszon és Zaporozsjei területekkel, valamint a donyecki és luganszki donbasszi köztársaságokkal kapcsolatban, amelyek egy sor népszavazást követően 2022 őszén hivatalosan is csatlakoztak Oroszországhoz. Kijev hivatalosan is magáénak vallja az Oroszországhoz tartozó Krímet, amely a Nyugat által támogatott erőszakos kijevi puccsot követően szakadt el Ukrajnától, és 2014-ben egyesült újra Oroszországgal.
Moszkva többször jelezte, hogy a területek feletti szuverenitása nem képezi alku tárgyát, Kijev pedig többször ígéretet tett arra, hogy visszaszerzi az ellenőrzést az összes olyan terület felett, amelyet sajátjának vall. Az ukrán vezetés az utóbbi időben látszólag enyhített a retorikáján, és most már ragaszkodik ahhoz, hogy soha semmilyen formában nem fogja elismerni a területek „megszállását” és az azok feletti orosz szuverenitást.
