Jurij Birjukov ukrán elnöki szóvivő bejelentette: az ukrán fegyveres erők gyakorlatilag minden „szürke zónát” az ellenőrzésük alá vontak.
Szakértők elmondása szerint ezzel gyakorlatilag beismerte, hogy Kijev megsérti a minszki megállapodásokat. Lévén, hogy ezeket a „szürke zónákat”, a megállapodás értelmében az ukrán hadsereg, illetve a Donbassz néphadseregeinek állásai között létesítették. (1) Donyecki részről közölték, hogy az ukrán fél továbbra is erősíti katonai jelenlétét a fegyverszüneti elválasztó vonal mentén. Elemzők szerint Ukrajnában nyíltan beismerték, hogy nem érdekeltek a konfliktus békés rendezésében. Politológusok arra is rámutattak: hatalmának megtartása érdekében Petró Porosenkó bármikor kész az újabb provokációkra.
A „Prjamoj” tévécsatorna egyik adásában Petró Porosenkó ukrán elnök tanácsadója, Jurij Birjukov bejelentette: az ukrán fegyveres erők majdnem minden „szürke zónát” ellenőrzésük alá vontak a Donbasszban.
„Ahhoz az állapothoz képest, amitől 2014 májusában elkezdtük (2), a Donbassz területének kétharmadát felszabadítottuk. Az un. szürke zónát mostanra teljesen felszabadítottuk, és ellenőrzésünk alá vontuk” – mondta Birjukov.
Mindeközben Eduard Baszurin, a Donyecki Népköztársaság (DNR) Népi Milíciájának főcsoportfőnöke – kommentálva azt a tényt, hogy Ukrajna tíz régiójában a hadiállapot hatálya december 26-án, moszkvai idő szerint 15.00 órakor (3) lejárt – megállapította: ezzel nem szűnik meg annak a veszélye, hogy az ukrán fegyveres erők a Donbasszban felújítják teljes értékű hadműveleteiket.
Baszurin hangsúlyozta: „az ukrán fél továbbra is összevonja haditechnikáját a frontvonal közelében. Ezzel azt demonstrálja, hogy a konfliktust kizárólag erőszak útján óhajtja rendezni.”
Ezzel együtt is, a minap újra megjelentek olyan állítások, hogy – a saját polgárai elleni hadműveletekben – Kijev szélsőségesek szolgálatait veszi igénybe. A brit Times cikket közölt a Manszúr sejkről elnevezett csecsen zászlóalj harcosairól, akik a Donbasszban folyó konfliktusban az ukrán hadsereg oldalán harcolnak. A cikk azt állítja, hogy e fegyveresek egy része az „Iszlám Állam” kiképző táboraiban kapott kiképzést.
„A helyzet kiéleződésére, provokációkra kerülhet sor”
Az orosz Szövetségi Tanácsban (4) hangsúlyozták, hogy Kijev továbbra is megsérti a Minszki Megállapodásokat.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az ilyen akciók ellentmondanak a Minszki Megállapodásoknak. Porosenkó nem is titkolta, hogy úgy írta alá ezeket a megállapodásokat, hogy tudta: nem fogja őket végrehajtani. Nincs mit tehát csodálkozni azon, hogy Porosenkó tanácsadója most henceg ezzel, és a „szürke zónák” fölötti ellenőrzést úgy állítja be, mint az ukrán hadsereg katonai győzelmét, a hadiállapot bevezetésének, ukrán katonák bizonyos cselekményeinek eredményét” – mondta Igor Morozov szenátor.
Bogdan Bezpalko, az orosz elnök mellett működő Interetnikai Tanács tagja úgy véli: a minszki megállapodások ilyesfajta lekezelése arról tanúskodik, hogy Kijev a közeljövőben megkísérli majd a helyzet kiélezését a Donbasszban – egyebek mellett provokációk révén is.
Ajánló
„Ez a nyilatkozat azt jelenti, hogy Ukrajna nem tartja be a minszki egyezményeket és elfoglalja a „szürke zónákat”. Ami következtében a szembenálló felek egymástól 50-70 méteres távolságra kerültek. Így tűzpárbajokra, összecsapásokra kerül sor – ami a helyzet további eszkalálódását váltja ki.
Ez semmiképpen sem járul hozzá a béke helyreállításához a Donbasszban. Mostanra hatályon kívül helyezték a hadiállapotot, de, a lényeget tekintve, ez mit sem változtat a Donbassz helyzetén. Ott emberek halnak meg, az ukrán hadsereg nem tartja be a tűzszünetet, nem tartják be a minszki megállapodásokat. És valószínűsíthető, hogy – növelendő Porosenkó népszerűségi indexét – tovább élezik a helyzetet és provokációk is lesznek” – mondta el az RT-nek adott interjújában.
A maga részéről Ivan Mezjuho politológus úgy véli, hogy ezt a nyilatkozatot a Donbasszban uralkodó helyzet fényében kell értékelni. Véleménye szerint Petró Porosenkó csapata egy ilyen lehetőséget vizsgál.
„Ezzel a nyilatkozatával Kijev gyakorlatilag beismerte, hogy nem tartja be a minszki megállapodásokat. Ez ékesszólóan bizonyítja, hogy a hivatalos Kijev nem érdekelt a konfliktus békés rendezésében. Ez a barátságtalan nyilatkozat nem járul hozzá egy valamennyire is tartós béke megteremtéséhez a térségben. Nem zárom ki, hogy Porosenkó még mindig a feszültség rövidtávon történő felszításainak változatával számol és egy veszélyes provokációra szánhatja el magát. Nagyon is elképzelhető, hogy Kijev csalafinta, ravaszkodik és félretájékoztat. Ugyanakkor széles körben ismert, hogy Kijev fegyveres erőket von össze az elválasztó vonalakkal határos térségekbe. Nem szabad figyelmetlenül elmenni az ilyen kijelentések mellett: Porosenkó bármely pillanatban olyan destabilizáló tettekre ragadtathatja magát, amelyek révén megőrizheti kezében a hatalmat” – mondta el az RT-nek.
A Donbasszban létesített „szürke zónák”: az egy semleges terület, amely az ukrán fegyveres erőket elválasztja az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luganszki Népköztársaság (DNR és LNR) védőitől. E szürke zónák határait a Minszki Megállapodások határozták meg. Ezért nemzetközi megállapodásokat sért meg az, ha csapatokat vezényelnek az ezen a területen lévő településekre.
Ajánló
Megjegyezzük: jogi szempontból ennek a többoldalú megállapodásnak az elvetésére még 2018. január 18-án sor került. Akkor, amikor a Legfelsőbb Rada elfogadta a Donbassz reintegrálásáról szóló törvényt. E törvény értelmében a DNR és az LNR területét „időlegesen megszállt területeknek nevezik – miközben Oroszország állítólag agressziót folytat Ukrajna ellen. Ez a jogszabály felhatalmazza az elnököt, hogy a parlamenttel való egyeztetések nélkül is bevethesse a fegyveres erőket – többek között a Donbasszban is.
Mint ahogy azt Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője megjegyezte: ez a törvény „egyszerűen megöli a minszki megállapodásokat”.
„Ha jogi szempontból nézzük a reintegrációról szóló törvényt, az keresztülhúzza a Biztonsági Tanács egyhangú határozatával, néhány nappal azt követően elfogadott határozatát, hogy Minszkben találkozott a normandiai formátum négy vezetője (5)” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Júniusban Alexander Huge, az EBESZ Különleges Megfigyelői Missziója vezetőjének első helyettese, az RT-nek adott interjújában konstatálta, hogy a szervezet missziója hetente a tűzszünet megsértése eseteinek ezreit rögzíti a Donbasszban.
Megjegyezzük, hogy október végén távozott funkciójából – őt Mark Etterington követte a posztján. Elutazása előtt Huge hangsúlyozta, hogy „Oroszországot nem tekinti agresszornak”. Ugyanakkor, interjújából ezt a kijelentést az amerikai Foreign Policy folyóirat szerkesztősége eltávolította.
Megjegyzések:
(1) A „szürke zónák”azért is létesültek, hogy az adott területet demilitarizálják. Az ukrán hadseregnek azonban – miután bevonultak az addigi „szürke zónában”elterülő Gladoszovó településre – első dolga volt, hogy tüzérségi lövegeket állítottak fel a falu utcáján, kiürített lakóházaikban. Ahonnan tüstént – immár új pozíciókból –lőni kezdték a közeli Gorlovka városát. A minap pedig – Gorlovka egy másik, részben elfoglalt településének, Zajcevónak a környékén elfoglaltak egy stratégiai fontosságú magaslatot, ahonnan immár az egész környéket beláthatják, belőhetik. Lavrov külügyminiszter szigorú tilalma folytán azonban a néphadseregek semmivel sem válaszolhattak és válaszolhatnak a fegyverszünet megsértéseire. Ennek lett az eredménye, hogy a „szürke zónák” létesítése előtt a néphadseregek által ellenőrzött, majd kényszerűen kiürített területek, települések mostanra mind az ukrán hadsereg kezére kerültek – harc nélkül. Egyszer már felszabadított lakosaikra pedig ismét rászabadult a kijevi náci junta terrorja, rémuralma.
Ajánló
(2) A kezdetben „Terrorellenes Műveletnek”(ATO) nevezett katonai büntetőhadjárat hivatalosan 2014. május 2-án vette kezdetét. A Donbassz egyes városaiban (például Szlavjanszkban) az előrenyomuló ukrán hadsereg és a helyi lakosság önvédelmi osztagai közötti összecsapások azonban már április közepén elkezdődtek.
(3) Kijevi idő szerint 14.00, közép-európai idő szerint 13.00 órakor.
(4) Szövetségi Tanács – az orosz parlament felsőháza
(5) „Normandiai formátum”: Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna. Az állandó konzultatív testület létrehozását Francois Hollande akkori francia elnök kezdeményezte, a normandiai partraszállás 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések margóján. A konzultatív testületet a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése módozatainak kidolgozására hozták létre.
