Az ukrán erők „készen állnak” a sokat hangoztatott ellentámadás megindítására – mondta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője a BBC-nek adott szombati interjújában. Olekszij Danyilov szerint a katonai felső vezetés most a megfelelő pillanatra vár a támadás megindításához.
„Ez megtörténhet holnap, holnapután vagy egy hét múlva” – válaszolta Danyilov, amikor az ellentámadás lehetséges kezdetéről kérdezték, amelyről Kijev már hónapok óta beszél.
A nagyszabású támadás kezdetben tavasszal vagy akár a tél végén kezdődött volna, de Kijev többször elhalasztotta azt a kedvezőtlen időjárási viszonyokra és arra hivatkozva, hogy a nyugati támogatóktól be kell szerezni a szükséges fegyvereket és felszereléseket.
Danyilov szerint „furcsa” lett volna, ha elárulja a pontos dátumot, mivel „ezt nem lehet megtenni”. A tervezett támadást „történelmi lehetőségnek” nevezte, amelyet országa „nem veszíthet el”, ha „nagy európai országgá” akar válni.
„Megértjük, hogy nincs jogunk hibázni” – tette hozzá.
Áprilisban a The New York Times arról számolt be, hogy Ukrajna nyugati támogatói nyomást gyakorolhatnak Kijevre, hogy kezdjen tárgyalásokat Moszkvával, ha a várva várt offenzíva nem hoz jelentős eredményeket.
Kijev vegyes jeleket küldött az ellentámadással kapcsolatban. A hét elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak az olasz Rai TV-csatornának azt mondta, hogy „már több napja tart”. Csütörtökön azonban egy másik elnöki tanácsadó, Ihor Zsovkva ellentmondott ennek a kijelentésnek, és azt mondta, hogy az ukrán erők még mindig készülnek a hadműveletre.
Danyilov tagadta, hogy az offenzíva már megkezdődött volna, azt állítva, hogy az orosz „irányítóközpontok” és „katonai felszerelések” elleni ukrán csapások csak rutinműveletek.
Danyilov megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Oroszország felvázolta az Ukrajnával zajló konfliktus befejezésének feltételeit. Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes szombaton a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy Kijevnek fel kell hagynia a NATO és az EU csatlakozás gondolatával, garantálnia kell a kisebbségek jogait, és az oroszt államnyelvvé kell nyilvánítania.
Ukrajnának el kell ismernie az „új területi realitásokat” is – mondta a magas rangú diplomata, utalva négy volt ukrán területre, amelyek 2022 őszén népszavazások nyomán csatlakoztak Oroszországhoz, valamint a Krímre, amely 2014-ben egy másik népszavazás nyomán újra egyesült Oroszországgal.
Danyilov azonban május elején kijelentette, hogy „Oroszország feltételei szerint” nem lehet béketárgyalásokat folytatni.
