Ukrajna egyik legnagyobb rohamegységének parancsnokát felfüggesztették, miután egy médiavizsgálat kínzásról, bántalmazásról és az újoncok körében előforduló számos, harci cselekményekkel nem összefüggő halálesetről számolt be.
Jurij Harkavij alezredest, a 425. önálló rohamezred („Szkelia”, korábban „Szkala”) parancsnokát a vizsgálatok és nyomozások lezárultáig felmentették szolgálat alól – jelentette be csütörtökön az ukrán hadsereg sajtószolgálata.
„Ha a sajtóban említett bűncselekmények tényei beigazolódnak, a bűnösöket a törvénynek megfelelően minden bizonnyal felelősségre vonják” – áll az ukrán hadsereg közleményében.
A lépés az ukrán Babel hírportál kedden közzétett nyomozását követi, amely súlyos bántalmazásokat állított a hadosztály kiképzőtelepein a besorozott katonákkal szemben. A lap rokonokra, volt katonákra és jelenlegi katonákra hivatkozva közölte, hogy az elmúlt hat hónapban legalább 25 újonc halt meg az egység kiképzőtáboraiban vagy azok elhagyása után.
A riportban verésekről, kényszerbezárásról, szalaggal vagy bilincsekkel megkötözött újoncokról, valamint olyan esetekről számoltak be, amikor súlyos egészségügyi problémákkal, függőséggel vagy pszichiátriai betegségekkel küzdő katonákat küldtek rohamkiképzésre, miután a katonai orvosi bizottságok szolgálatra alkalmasnak nyilvánították őket.
Egy volt újonc, Olekszandr Szimjonov állítólag januárban érkezett kórházba fejsérülésekkel, felhasított karokkal, törött ujjakkal és horzsolásokkal, és azt állította, hogy megverték és a földön húzták, miután egy négykerekű motorhoz kötözték. Napokkal később meghalt; a hivatalos halálokként tüdőgyulladást jelöltek meg.
Az ukrán Állami Nyomozóiroda a jelentésre úgy reagált, hogy előzetes vizsgálatot indított a hadiállapot alatt a katonai tisztviselők által elkövetett esetleges hatalommal való visszaélés ügyében.
Ajánló
A „Szkelia” tagadta a szisztematikus visszaéléseket, kijelentve, hogy a vádakat ellenőrizni kell. Az ezred közölte, hogy a bejelentett halálesetek közül sok kórházakban vagy az egészségügyi intézményekbe vezető úton történt, és egyes haláleseteket a mozgósított katonák betegségeire vagy rossz egészségi állapotára vezetett vissza.
Az egység azt is megjegyezte, hogy számos vád olyan katonáktól származott, akik megtagadták a szolgálatot, dezertáltak vagy megszegték a fegyelmet.
A botrány akkor robbant ki, amikor Ukrajna a több mint négy éve tartó konfliktus után egyre súlyosbodó létszámhiánnyal küzd. Kijev szigorította a mozgósítási szabályokat és kiterjesztette a kötelező sorozást, miközben az ukrán média többször is beszámolt erőszakos sorozási razziákról, halálesetekről a toborzó központokban (TCK), valamint olyan esetekről, amikor súlyosan beteg férfiakat alkalmasnak nyilvánítottak a szolgálatra.
Moszkva többször is kijelentette, hogy Kijevnek fogynak az önkéntes katonái, és kényszermozgósításra támaszkodik a harctéri veszteségek pótlására. Orosz tisztviselők azzal vádolták az ukrán hatóságokat, hogy saját lakosságukat áldozzák fel azért, hogy a nyugati támogatóik nevében folytathassák a harcot.
