Az orosz parlament felsőháza is jóváhagyta pénteki rendkívüli ülésén a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról aláírt megállapodást és az ehhez szükséges alkotmánymódosítási törvényt. Ez utóbbit Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sokkal a parlamenti módosítást követően aláírta. A Szövetségi Tanács mind a 155 jelen lévő szenátora igennel szavazott. Az orosz törvényhozás felsőházának 170 tagja van. A parlament alsóházában csütörtökön elsöprő többséggel, mindössze egy ellenszavazattal fogadták el a megállapodást és a törvényt.
A Vlagyimir Putyin orosz államfő, Volodimir Konsztantinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő és Olekszij Csalij, Szevasztopol város polgármestere által a Kremlben kedden aláírt megállapodás kimondja, hogy az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján Oroszország részének tekintendő. „A Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba befogadása napjától új szubjektumok (jogi alanyok) jönnek létre: a Krími Köztársaság és a szövetségi szintű Szevasztopol város” – áll a megállapodásban.
A Moszkvában államközinek tekintett egyezmény a ratifikáció napján, pénteken hatályba lépett. A Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak szövetségi rangú városként az Oroszországi Föderációba való befogadását lehetővé tevő alkotmánymódosító törvényt az orosz államfő ünnepélyes keretek között, a Kremlben írta alá. Vlagyimir Putyin aláírásával szentesítette a Krímmel és a félszigeten lévő Szevasztopollal kötött megállapodást is. A Szövetségi Tanácsban (a parlament felsőházában) Vlagyimir Putyin elnök képviseletében Szergej Lavrov külügyminiszter terjesztette be szóban is a szerződést.
Az orosz diplomácia vezetője a megállapodás parlamenti jóváhagyását kérve kiemelte, hogy az orosz államfő személyesen fogja ellenőrizni a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról szóló egyezmény minden egyes pontjának betartását. Szergej Lavrov szerint (az Ukrajna és a Nyugat által elutasított) megállapodás ratifikációja egyúttal azt jelenti, hogy a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szorosnál az orosz-ukrán határvonal kijelöléséről eddig folytatott vita nem lehet többé tárgyalási téma Kijev és Moszkva között.
