Az elmúlt 24 órában az iráni hatóságok számos hívást kaptak különböző országok hatóságaitól, többek között Nagy-Britanniából, Bulgáriából és Ukrajnából – jelentette be Esmail Baghaei, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztériumának szóvivője az állami televízióban, amelyből az Irib idézett.
„Mivel, mint láthatták, néhány tévedés történt, hírek jelentek meg arról, hogy bázisaikat az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátották, mi pedig megtettük a szükséges figyelmeztetéseket. Kapcsolatba léptek velünk, hogy elmondják: »Nem, nem vesznek részt az Irán elleni háborúban«” – mondta.
Az iráni külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a régiónak joga van megvédeni biztonságát és stabilitását. Teherán részéről készen állnak arra, hogy „mind a régióbeli barátainknak, mind a szomszédainknak” magyarázatot adjon az Egyesült Államok részéről esetlegesen ismétlődő agresszió vagy „bármilyen kaland” következményeiről.
„Mindenkinek tudnia kell, hogy Amerika bármely bűncselekményére, Amerika bármely, az Iráni Iszlám Köztársaság ellen – különösen az infrastruktúra ellen – irányuló katonai agressziójára feltétlenül válaszlépések következnek, és ez a válasz átfogó lesz. Ezt tudtukra adtuk” – zárta szavait.
Július végén a Politico egy ukrán tisztviselői körökből származó forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna elfogó drónokkal segít az Egyesült Államoknak és a Perzsa-öbölbeli országoknak cserébe a fegyverszállításokért. Márciusban Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy Kijev Washington kérésére elfogó drónokat és drónszakértőket küldött az Egyesült Államok jordániai bázisainak védelmére, ahol több amerikai katona is életét vesztette az iráni megtorlócsapásokban.
A Bloomberg megtudta, hogy Andy Burnham brit miniszterelnök jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok brit katonai bázisokat használjon az Irán elleni támadások egy részéhez, amelyeket London védelmi célúnak tekint.
Augusztus 1-jén az Egyesült Államok izraeli és több arab országbeli nagykövetségei figyelmeztették az amerikai állampolgárokat a Közel-Keleten várható újabb eszkaláció kockázatára, és azt javasolták, fontolják meg a régió elhagyását.
Ugyanezen a napon Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy egy új megállapodás érdekében lemondott az Irán elleni támadásokról. Szerinte erre Teherán és más Perzsa-öbölbeli országok kérték. Az iráni hatóságok megerősítették, hogy az Omán részvételével folyó, a Hrmuzi-szoroson átmenő hajóforgalommal kapcsolatos tárgyalások a végső szakaszba léptek.
A The New York Times arról írt, hogy Trump három forgatókönyvet fontolgat a Közel-Keleten történő további lépésekre vonatkozóan: katonai eszkaláció, gazdasági nyomásgyakorlás Iránra, illetve saját győzelmének kihirdetése és az Egyesült Államok kivonulása a régióból. A lap adatai szerint Irán viszont felkészült Washington esetleges támadásaira, és a rövid ideig tartó fegyverszünetet kihasználva összehangolta tevékenységét a helyi csoportokkal, köztük a Hezbollahall, a húszikkal és az iraki csoportokkal.
