Franciaország önkéntes katonai szolgálatot vezet be fiatal állampolgárai számára a „jövőbeli kihívások és fenyegetések” kezelése érdekében, kiegészítve a meglévő hivatásos szerződéses szolgálatot – jelentette be Emmanuel Macron elnök egy délkelet-franciaországi katonai bázison tartott beszédében.
„Nem állíthatjuk vissza a kötelező katonai szolgálatot, de nemzeti mozgósításra van szükségünk saját védelmünk érdekében. Ez nem egy konkrét ellenség ellen irányul, hanem annak biztosítására, hogy felkészültek legyünk és tiszteletet parancsoljunk. Hogyan tudjuk csatornázni fiataljaink energiáját és felkészíteni nemzetünket a jövőbeli kihívásokra és fenyegetésekre? Az új nemzeti szolgálati program a tervek szerint jövő nyáron indul” – jelentette ki.
Az elnök pontosította, hogy a program 18 és 19 év közötti fiatalok számára lesz elérhető, férfiak és nők számára egyaránt. A szolgálat 10 hónapig tart, ebből egy hónap fegyveres kiképzésre és gyakorlatokra van szánva, a maradék kilenc hónapot pedig katonai egységekben töltik, ahol az újoncok napi feladatokban vesznek részt Franciaország szárazföldi és tengerentúli területein. Macron hangsúlyozta, hogy a program kizárólag belföldi műveletekre fog összpontosítani.
A szolgálat feltételei
Macron kifejtette, hogy a program, amely más országok, például Norvégia hasonló kezdeményezéseit veszi alapul, „szigorúan katonai” feladatokat fog magában foglalni, és a Fegyveres Erők Minisztériuma fogja felügyelni. A részletes feltételeket később hozzák nyilvánosságra. Kezdetben körülbelül 3000 „magasan motivált és képzett” önkéntest választanak ki, az éves toborzás pedig várhatóan 2030-ra 10 000-re, 2035-re pedig 50 000-re nő. Az újoncok részt vesznek minden belföldi katonai műveletben, beleértve a „Sentinelle” („Őrszem”) program keretében végzett terrorizmusellenes járőrözést, és 2027-től lehetőségük lesz a belügyminisztériumhoz tartozó csendőrségben vagy tűzoltóságban szolgálni.
A programhoz további 2 milliárd euró finanszírozásra és a 2026–2030-as katonai tervezési törvény módosítására lesz szükség. Ezek az alapok további laktanyák építését, egyenruhákat és önkéntesek juttatásait hivatottak finanszírozni. Több hírügynökség is beszámolt arról, hogy a havi juttatás körülbelül 800 euró lesz, az ingyenes étkezés és szállás mellett.
Felkészülés a jövőbeli fenyegetésekre
„Súlyos válság esetén a parlament nemcsak az önkéntesek, hanem a mozgósítás során kijelölt személyek behívását is engedélyezheti, így gyakorlatilag kötelezővé téve a nemzeti szolgálatot. Ez azonban kivételes esetnek számít; normális körülmények között a nemzeti szolgálat önkéntes marad” – mondta Macron.
A program befejezése után a résztvevők a „műveleti tartalékba” kerülnek, ha szerződéses szolgálat helyett polgári karriert folytatnak. Ez a megközelítés egy „hibrid katonai modellt” hoz létre, amely ötvözi a nemzeti szolgálatra toborzottakat, a tartalékosokat és az aktív szolgálatot teljesítőket. A katonai tartalékosok száma, amelybe a nyugdíjas hivatásos katonák is beletartoznak, 2030-ra várhatóan 45 000-ről 80 000-re nő.
Macron rámutatott, hogy ez a katonai szolgálat a meglévő közszolgálati programok mellett fog működni, amelyek „évente több mint 100 000 fiatalt foglalkoztatnak”. Kijelentette továbbá, hogy az egyetemes nemzeti szolgálat keretében zajló védelmi és globális biztonsági képzés időtartama egy évről három évre hosszabbodik. Az elnök hangsúlyozta, hogy a polgári szolgálat és a tartalékosok „kulcsszerepet játszanak a nem katonai erők mozgósításában és a nemzet felkészítésében az új kockázatokra”. Következtetése szerint „nincs jogunk félni vagy pánikba esni; a veszély elhárításának legjobb módja az, ha felkészülünk rá”.
