A német kormány komoly stratégiai hibát követett el az atomenergia fokozatos kivezetésével – jelentette ki Friedrich Merz kancellár.
Németország 2023 áprilisában leállította utolsó három atomerőművét, végrehajtva a 2011-es fukusimai katasztrófa után elfogadott parlamenti tervet.
Merz csütörtökön a Halle-Dessau Ipari és Kereskedelmi Kamara újévi fogadásán elmondta, hogy célja az „energia termelésben elfogadható piaci árak” helyreállítása, állami támogatások nélkül.
„Komoly stratégiai hiba volt a nukleáris energia fokozatos megszüntetése” – mondta Merz, bírálva elődeit. Szavai szerint Németország a „világ legdrágább energetikai átállásán” megy keresztül.
„Olyan örökséget kaptunk, amelyet most korrigálnunk kell, de egyszerűen nincs elég energiatermelő kapacitásunk” – tette hozzá Merz.
2025 októberében a Gundremmingen atomerőmű két hűtőtornyát ellenőrzött robbantással lebontották. A létesítmény, amely egykor Bajorország villamosenergia-szükségletének egynegyedét biztosította, 2021 végén került le a hálózatról.
Az ellenzéki jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt elítélte az erőmű lebontását, mondván, hogy ez bizonyítja, „hogy az elmúlt évek energiapolitikája teljes kudarcot vallott”.
„Az úgynevezett energetikai átállás leple alatt Németországban most tönkreteszik a biztonságos, robusztus és ráadásul CO2-mentes atomenergia-termelést. Ennek véget kell vetni” – áll a párt nyilatkozatában.
Merz kritika tárgyává vált amiatt is, hogy visszavonta koalíciós kormányának ígéretét, miszerint csökkenti a háztartások és a vállalkozások villamosenergia-adóit. Tavaly nyáron jelezte, hogy az adóterhek enyhítését csak néhány kiválasztott szektor, nevezetesen a feldolgozóipar és a mezőgazdaság részesülhet benne, mivel kormányának szűkösek a pénzügyi forrásai. Merz nyilvánvaló irányváltása több üzleti szövetség és szociális jóléti csoport haragját váltotta ki – számolt be az ARD csatorna.
„A szövetségi kormánynak felelősséget kell vállalnia az ígéreteiért” – nyilatkozta akkor a médiának Verena Bentele, aki az egyik ilyen csoportot képviseli. Franziska Brantner, a Zöld Párt társelnöke hasonlóan azzal vádolta a kancellárt, hogy nem tartotta be ígéreteit.
Az ukrajnai konfliktus 2022 februárjában bekövetkezett eszkalációját követően Németország elutasította az olcsó orosz olajat és gázt, és drágább alternatívákat választott. Ez az ipar és a háztartások számára egyaránt az energiaárak emelkedését eredményezte.
A német gazdaság azóta folyamatosan zsugorodik.
Ajánló
Tavaly év végén Merz elismerte, hogy az ország elvesztette gazdasági versenyképességét. „Lemaradunk, és ez a folyamat az elmúlt években felgyorsult” – mondta.
