Az Északi Áramlat-2 gázvezeték olyan kereskedelmi projekt, amit Oroszország támogatni szándékozik, és ellenzi az Európai Unióval folytatott energetikai párbeszéd átpolitizálását – jelentette ki Alekszej Meskov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön Moszkvában a TASZSZ-nak. Meskov arra reagált, hogy Reuters értesülése szerint a V4-tagállamok, a három balti ország és Románia vezetői az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez intézett levelükben tiltakoztak az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítése ellen.
Az üzenet aláírói szerint a projekt végrehajtása „potenciálisan destabilizáló geopolitikai következményekhez” vezetne. „Egy egyszerű igazságból indulunk ki: nem szabad folyamatosan az Oroszországi Föderáció és az Európai Unió közötti energetikai együttműködés átpolitizálására törekedni. Az Északi Áramlat-2 egy kereskedelmi projekt, és ha orosz és európai cégek érdeklődést mutatnak iránta, akkor valóban profitot akarnak kinyerni a projekt megvalósításából” – mondta. „Mi ezt nem zavarni, hanem minden módon támogatni fogjuk” – szögezte le.
A miniszterhelyettes szerint minden esetben, amikor csak új elképzelések jelentkeznek Oroszország és az EU energetikai együttműködésének kibővítésével kapcsoltban, azonnal színre lép az elégedetlenek, az egyet nem értők csoportja, amely ezeket a folyamatokat vagy lelassítani vagy leállítani akarja.
„Tudjuk, hogy ez mire vezet. Ékes példa erre a Déli Áramlat. Dél-Európa, amiatt, hogy az Európai Bizottság kezdeményezésére megszakadt ez a projekt, nem kapta meg a szükséges gázt, milliárdos beruházások vesztek el, és nem létesültek új munkahelyek” – mondta Meskov.
„Ma dél-európai kollégáink keresik a lehetőségeket arra, hogy elvezethessék magukhoz az orosz gázt” – fogalmazott. Meskov szerint „elvi jelentősége van az Oroszország és az Európai Unió közötti teljes körű energetikai párbeszéd felújításának”, mert mindkét oldalnak – amint a levél is utal rá – vannak kérdései a másikhoz.
Ajánló
Úgy vélte, a sajtón keresztüli üzengetés helyett az orosz és az európai energetikai szakembereknek tárgyalóasztalhoz kellene ülniük, a kapcsolatokat pedig nem kellene pusztán a szerződések meghosszabbítására vagy az Ukrajna területén áthaladó gáz áráról folytatott tárgyalásra korlátozni. Az Északi Áramlat-2 projekt részvényesi megállapodását szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői.
A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új, a már meglévő vezetékpárral azonos, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg, és egészen a németországi Greifswaldig tart.
A projekt megvalósítása a New European Pipeline AG. elnevezésű társaság feladata lesz, amelyből a Gazprom 50, a többi cég pedig 10-10 százalékban részesedik.
Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország gyakorlatilag kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát. Egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
