Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ha az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, ezért mentesítést kell kapnunk egy ilyen döntés alól – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, amelyben arról is beszélt, hogy Magyarország elutasítja a globális minimumadó bevezetését, és azt is, hogy az Európai Unió (EU) közös hitelfelvétellel finanszírozza az ukrán állam működésének fenntartását.
Felidézte: a háború kezdetén az volt az elképzelés, hogy a szankciók révén sikerül lezárni a konfliktust vagy közelebb jutni a háború végéhez, ám ezek az intézkedések „egyetlen milliméterrel sem vittek bennünket közelebb” a lezáráshoz.
Orbán Viktor kiemelte: nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, Oroszország ugyan szenved el nehézségeket, de az energiahordozókból származó bevételei a csúcson vannak, így a szankciók politikája nem érte el a célját.
Megjegyezte: Magyarországra a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás nem vonatkozik, hozzá tudunk jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása alól mi sem tudjuk kivonni magunkat.
Közölte: a szankciókról szóló tárgyalásokban Magyarország eddig mindig elérte a saját nemzeti céljait, így jó reményekkel veszünk részt a kilencedik csomag vitájában. Ám „a nyomás folyamatos”, újabb csomagok várhatóak, ezért folyamatosan kell küzdeni érdekeink védelmében – mondta, jelezve, ezért is kérte ki a magyar emberek véleményét nemzeti konzultáción a kormányzat e témában. Arról, hogy már több mint egymillióan küldték vissza a kérdőívet, azt mondta: az ország megértette, hogy a 2023-as gazdasági év sikere és a gazdasági nehézségek mértéke az energiaárakon, illetve a szankciókon múlik.
Kijelentette: Magyarország nem támogatja, hogy az Európai Unió (EU) közös hitelfelvétellel finanszírozza az ukrán állam működésének fenntartását; a magyar kormány álláspontja szerint a tagállamoknak kétoldalú megállapodások révén kellene támogatniuk ezt a célt.
Nem szeretnénk, ha az Európai Unió az együttműködő tagállamok közössége helyett egy közösen eladósodott államok közösségévé vagy együttesévé válna – fogalmazott a kormányfő.
Ajánló
Közölte, Magyarország általánosságban sem támogat olyan politikákat, amelyek alapját közös hitelfelvétellel teremtené meg az EU. Azzal érvelt: egy ilyen „adósságközösség” következményeit „nemcsak a gyerekeink, de még az unokáink is nyögni fogják”, ráadásul nekünk kell majd fizetnünk a menet közben fizetésképtelenné váló államok hiteleit is.
Ukrajna abba a helyzetbe került, hogy a háború miatt nem tudja saját magát működtetni. A támogatás szükségességét „elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok; ha nem lenne háború, ez a kiadás sem lenne” – mondta.
A miniszterelnök azt is mondta: a globális minimumadó „munkahelygyilkos adóemelés”, munkahelyek tízezrei szűnnének meg Magyarországon, ha bevezetnék. Ezt nem engedhetjük meg magunknak – emelte ki, hozzátéve, hogy az adókérdés egyébként sem globális, hanem nemzeti hatáskörbe tartozó ügy.
Minden országnak magának kell eldöntenie, hogy milyen adórendszert működtet, a választók éppen azért szeretik a demokráciát, mert ők mondják meg, hogy milyen adópolitikát ígérő kormányok kerülhetnek hatalomra – mondta. Ha lemondanánk erről, akkor lemondanánk a magyar emberek azon jogáról is, hogy a magyar gazdaságpolitika egy lényeges elemét, az adópolitikát meghatározzák, ezért a globális minimumadót sem a munkahelyek szempontjából, sem a demokrácia szempontjából nem látjuk jó ötletnek, nem is járulunk hozzá, hogy Magyarországon bevezessék – közölte a kormányfő.
Úgy folytatta, Brüsszel fundamentális kérdésekben fennálló véleménykülönbségek miatt igazságtalan Magyarországgal szemben. Kiemelte: nyilvánvaló politikai okai vannak annak, hogy Brüsszel másfél évig nem fogadta el a magyar helyreállítási tervet.
Ajánló
Fundamentális kérdésben véleménykülönbség van Brüsszel és Magyarország között, „ezért ők nem szeretik a magyar kormányt”. Az országgyűlési választáson Brüsszel baloldali kormányt szeretett volna, ezért nem adták oda a pénzt az országnak, hanem „odagurították a dollárokat a baloldalnak, hogy meg tudja nyerni a választást” – értékelt, hozzátéve: mivel ennek ellenére a választásokat a jobboldal nyerte, a bizottság kénytelen volt érdemben tárgyalni Magyarországgal.
Hangsúlyozta: türelemre van szükség, mert annak ellenére, hogy ők igazságtalanok Magyarországgal szemben és mindig újabb feltételeket támasztanak, „megállapodásra kell törekednünk”. Leszögezte ugyanakkor: néhány alapvető kérdésben, így a migráció, a szexuális propagandisták beengedése az iskolákba és a szankciók kérdésében a magyar kormány nem tudja és nem is akarja megváltoztatni az álláspontját.
A kormány a következő évben is azon dolgozik, hogy megvédje a családok rezsitámogatását, mert e nélkül minden magyar család havonta átlagban 181 ezer forinttal fizetne többet – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Kulcskérdésnek nevezte, hogy a következő évben minden forintot, sőt, minden fillért a rezsivédelmi alapba tegyenek, azért, hogy a családokat meg tudják védeni a szankciók következtében „egekbe felugrott” energiaárakkal szemben.
Kiemelte: ha a következő évben a vállalkozók is jól teszik a dolgukat, a munkavállalók is jól dolgoznak és a kormány is jól dolgozik, akkor el tudják érni, hogy a magyar gazdaság ne essen recesszióba, hanem továbbra is legyen gazdasági növekedés. Hozzátette: másfél százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, és ha ezt sikerül elérni, akkor meg tudják védeni a családok rezsitámogatását.
