Az EU-tagállamok egy „rémálomszerű” forgatókönyvre készülnek, amelyben egy nagyszabású hibrid támadás emberáldozatokat is okozhat; az Unióban azonban nézeteltérések alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet kell az EU-nak betöltenie a biztonsági kérdésekben, és hogy a szervezet nem másolja-e le a NATO funkcióit – írja a Politico európai diplomatákra és tisztviselőkre hivatkozva.
Az elmúlt hetekben az EU mind a 27 tagállamának nagykövetei „zárt körű” találkozókat tartottak – telefonok és asszisztensek nélkül. Két diplomata szerint a „rémálomszerű” forgatókönyv volt a fő témája az EU-tagállamok nagyköveteinek találkozójának.
„Az európai demokráciák egyre több fenyegetéssel szembesülnek” – nyilatkozta a lapnak Michael McGrath, az igazságügyi ügyekért felelős európai biztos.
”Fokozzuk a fenyegetések előrejelzésére és felismerésére irányuló képességeinket, fejlesztjük a korai riasztási rendszereket, és biztosítjuk Európa képességét a gyors és kollektív reagálásra olyan helyzetekben, amikor demokratikus stabilitásunk próbára kerül.”
Az EU-tagállamok diplomatáinak és minisztereinek tárgyalásai a sürgősségi beavatkozó csoportok bevetésére, az érintett országnak nyújtandó segítségre szánt uniós források elkülönítésére, valamint arra összpontosultak, hogy az EU intézményeinek vezetői hogyan alakítsák ki a kommunikációt – közölte az egyik tisztviselő.
„Fel kell készülnünk valami komolyra” – jelentette ki egy magas rangú uniós diplomata.
Számos fővárosban azonban aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió túllépi a biztonsági területen betöltött szerepét, és potenciálisan átveszi a NATO kulcsfontosságú funkcióit. Több diplomata szerint további problémát jelent, hogy az EU-nak nincsenek biztonságos kommunikációs csatornái, és aggodalmak merülnek fel a nagykövetek találkozóikon kicserélt bizalmas információk kiszivárgása miatt.
Egy magas rangú diplomata véleménye szerint az EU-nak ahelyett, hogy új, a helyzetet bonyolító formátumokat hozna létre, aktívabban kellene igénybe vennie a már meglévő válságkezelési eszközeit.
„Már rendelkezünk megfelelő mechanizmusokkal. Válság esetén bevethetjük az integrált politikai válságkezelési rendszert (IPCR), amely a világjárvány és más válsághelyzetek során kiválóan bizonyított” – véli.
Ajánló
A források szerint a megbeszélések intenzitása az augusztusi lipcsei repülőtéri drónincidens után fokozódott.
Vlagyimir Putyin elnök a lipcsei incidens utáni német vádakat „belpolitikai folyamatokkal” hozta összefüggésbe. „Vállalatok zárnak be, munkahelyek szűnnek meg. Nem értem, miért történik mindez. Csak egy dologgal lehet ezt megmagyarázni: az agresszív Oroszsággal szembeni ellenségeskedéssel. De hol vannak a bizonyítékok?” – jelentette ki.
Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő szerint Berlin „teljesen kitalált és erőltetett ürügy alapján” döntött a kétoldalú kapcsolatok Oroszországgal való elmérgesítése mellett. „Nos, akkor méltó választ fognak kapni” – ígérte Zaharova. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva soha nem irányít drónokat vagy rakétákat az EU- és NATO-országok területére.
Putyin biztosította, hogy Oroszországnak nincs oka konfliktusra Európával. „ Nem fenyegetjük, és nem is szándékozunk fenyegetni az európai országokat. Miért is tennénk? Senki sem gondol arra, hogy nincs okunk semmiféle konfliktusra Európával” – jelentette ki.
