Politico: a NATO keleti szárnya készül a háborúra Oroszországgal

A NATO sietve erősíti keleti szárnyát az Oroszország részéről érkező potenciális fenyegetés és az Egyesült Államok részéről csökkenő támogatás miatt – írja a Politico, hivatkozva finn, litván és lengyel tisztviselőkre és katonai vezetőkre, valamint szakértőkre.

Finnország, Litvánia és Lengyelország megkezdte az erődítmények építését, a katonai tartalékok bővítését, harckocsik és drónok beszerzését, és így arra készülnek, hogy bármely konfliktus első napjaiban esetleg szinte egyedül kell harcolniuk – írja a lap.

Finnország

„Oroszország szuperhatalom, mi pedig egy kis ország vagyunk. Óvatosnak kell lenni, ha egy medve mellett alszol” – mondta Matti Pitkäniitty finn ezredes, az Észak-Karéliai Határkörzet parancsnoka.

Ahogy a lap megjegyzi, az ország szükség esetén a 5,6 milliós lakosságból közel 870 ezer tartalékost tud mozgósítani. Még a 2023-as NATO-csatlakozás után is Helsinki továbbra is a szövetséget saját védelmének megerősítésének tekintette, nem pedig annak helyettesítőjének.

„Örülünk, hogy tagjai vagyunk a szövetségnek, de tisztában vagyunk azzal, hogy az 5. cikkely alkalmazása előtt az első csapást egyedül kell elviselnünk” – nyilatkozta Jukka Kopra, az ország védelmi bizottságának elnöke.

Finnország egyik legfőbb katonai előnye – ahogyan a Politico megjegyzi – maga a terep: a ritka utak, a sűrű erdők és a mély hó. „A téli háború [a Szovjetunióval] ideje óta az alapelvek nem változtak. Képesnek kell lennünk kihasználni a terepet, és ebben a környezetben jobban kell tudnunk cselekedni, mint bárki másnak” – mondta Pitkäniitty.

Lengyelország

Ha Finnország lehetséges válasza a külső fenyegetésekre a „nemzeti készenlét”, akkor Lengyelországé a „beton, érzékelők, drónok és Európa egyik leggyorsabban növekvő hadserege” – írja a Politico. Varsó a GDP 4,8%-át fordítja védelemre, a lengyel hadsereg pedig az USA és Törökország után a harmadik legnagyobb a NATO-ban – jegyzi meg a lap.

„Míg Németország hosszú ideig a minőségre helyezte a hangsúlyt, Lengyelország a tömeget és a gyorsaságot testesíti meg. Varsó ugyanis nem zárja ki, hogy már holnap harcolnia kell. Ezt nevezik »fight tonight«-nek – mondta Carlo Masala, a müncheni Bundeswehr Egyetem professzora.

Lengyelország a Belarusszal és Kalinyingráddal közös határon építi a »Keleti pajzsot« – egy 10 milliárd eurós projektet, amely árkokat, betonakadályokat, drónokat és aknákat foglal magában. Cezary Tomczyk védelmi miniszterhelyettes így fogalmazott: „Olyan határt építünk, amely messzebb lát, gyorsabban reagál… Oroszországnak egy dolgot tudnia kell: a potenciális agresszió minden egyes kilométere több időt, technikát és erőforrást fog igényelni.”

Ugyanakkor – jegyzi meg a Politico – eddig még nem minden szakaszt erősítettek meg. A hadsereg azt ígéri, hogy 7–14 nap alatt felállítja az akadályokat, az elemzők azonban kételkednek ezekben a határidőkben, mivel egy kilométernyi vasbeton „sündisznó” lefektetése több héttől több hónapig is eltarthat.

Lengyelországban egy 4 milliárd eurós drónellenes rendszert is fejlesztnek. Tomczyk kijelentette: „Oroszország figyeli Ukrajnát. Mi is. Mi gyorsabban vonjuk le a következtetéseket.”

Litvánia

Litvánia, akárcsak Lengyelország, a Kalinyingrádi területen határos Oroszországgal. De Finnországtól és Lengyelországtól eltérően a balti államok sebezhetőek azzal szemben, hogy a Suvalkai folyosón keresztül esetleg elszigetelődjenek a többi NATO-országtól.

A Suwałki-folyosó egy körülbelül 100 km hosszú, feltételes szárazföldi szoros a lengyel–litván határ mentén, amely Belarusz területét köti össze Oroszország Kalinyingrádi területével.

A litván védelem – ahogyan a lap hangsúlyozza – a NATO támogatásán alapul. Ugyanakkor Litvánia, Lettország és Észtország maguk is kiépítik a balti védelmi vonalat: páncélelhárító árkokat, bunkereket, „sárkányfogakat” és aknamezőket. „Ezek az akadályok megnehezítik a támadó szándékát, hogy egyszerűen áthajtson a határon. Meg kell állniuk, tűzszerészeket kell bevetniük, és utat kell törniük” – nyilatkozta Ralf Tille nyugalmazott ezredes.

Litvániában körülbelül 3 ezer NATO-katona állomásozik. Ugyanakkor nemrég fejeződött be több mint 1 ezer amerikai katona rotációja, az új kontingens pedig még nem érkezett meg. A Politico megjegyzi, hogy a litván védelem egyik kulcsfontosságú eleme egy német dandár lesz, amelynek érkezésére 2027 végére számítanak.

„Nagyon világosan érzem, hogy erős szövetségeseink vannak. Az a tény, hogy Németország itt átvette a vezető szerepet a NATO-ban, fontos jelzés” – mondta Raimundas Vaikšnoras, a litván fegyveres erők főparancsnoka.

„Egyre nehezebb behatolni Finnországba. Lengyelország drónok segítségével erősíti fegyveres erőit, erődítményeit és védelmét. A balti államok pedig azon dolgoznak, hogy ne hagyják őket egyedül harcolni. Európa talán még nem áll készen arra, hogy egyedül védje meg magát. De keleti határán már felkészül arra a napra, amikor esetleg meg kell kezdenie” – olvasható a Politico cikkében.

Az orosz hatóságok tagadnak minden olyan állítást, amely szerint támadást készítenének elő a NATO ellen. Vlagyimir Putyin elnök ezeket az állításokat „hihetetlen hazugságnak” nevezte, és kijelentette, hogy Oroszországnak „semmi oka” nincs háborúzni a szövetséggel. „Kitalálták, hogy Oroszország támadni akar a NATO ellen. Teljesen elment az eszük, vagy mi? Olyan ostobák, mint ez az asztal?” – mondta Putyin.

A vélemények a szövetség belsejében is eltérőek. Alexus Grynkewich, a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka kijelentette, hogy a hírszerzési adatok szerint Oroszország nem törekszik konfliktusra a szövetséggel.