Az Európai Unió vezetői a finnországi sarkvidéki csúcstalálkozó eredményeiről szóló közleményben arra szándékoznak felszólítani az uniót, hogy „stratégiaibb és aktívabb szerepet töltsön be” az Északi-sarkvidék európai részén, és a változó geopolitikai körülmények fényében biztosítson elegendő erőforrást – írja a Bloomberg a nyilatkozattervezetre hivatkozva.
A Petteri Orpo finn miniszterelnök kezdeményezésére megrendezett csúcstalálkozóra szeptember 13–14-én kerül sor Rovaniemiben (Lappföldön). A találkozón részt vesz Friedrich Merz német kancellár, António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője, továbbá Dánia, Lengyelország, Románia és a balti államok vezetői. Emmanuel Macron francia elnök helyett Jean-Noël Barro külügyminiszter érkezik.
„Európának annyira erősnek kell lennie, hogy Oroszországnak eszébe se jusson kihívást intézni hozzánk itt, északon, a balti államokban vagy bárhol máshol, megkísérelve az 5. cikk vagy az EU szolidaritásának próbára tételét” – jelentette ki Orpo.
A közleménytervezetben szó esik a katonai mobilitás biztosítására szánt kiegészítő forrásokról – a NATO-csapatok és -technikai eszközök áthelyezéséhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről –, valamint olyan területek „kritikus fontosságú és sürgős igényeiről”, mint a közlekedési összeköttetések, a digitális hálózatok, a műholdas technológiák és a hibrid fenyegetések.
„Oroszország törekvése az Északi-sarkvidéken gyakorolt befolyásának erősítésére, az Európával szembeni ellenséges hozzáállással párosulva – beleértve a hibrid akciók fokozását is – aláhúzza az EU északi-sarkvidéki politikájának megerősítésének szükségességét” – áll a tervezetben.
A finn miniszterelnök szerint a csúcstalálkozón az európai országok közös jégtörő flotta üzemeltetésére vonatkozó javaslatokat is megvitatják.
„Fontos, hogy Európa elismerje Finnország különleges helyzetét az Északi-sarkvidék keleti szárnyán, és – tágabb értelemben – az egész Észak stratégiai jelentőségét. Az Észak megerősítése nemcsak Finnország, hanem egész Európa érdekeit is szolgálja” – hangsúlyozta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tavasszal kijelentette, hogy az Északi-sarkvidék stratégiai jelentőséggel bír Oroszország számára, gazdaságának, ipari potenciáljának bővítése, valamint a nemzetbiztonság garantálása szempontjából. Szavai szerint az ország megerősíti az Északi-sarkvidék logisztikai hálózatát, beleértve a tengeri és folyami kikötőket, a vasúti és közúti hálózatot, valamint a repülőtereket. Különösen az északi TranszArktik útvonal jelentősége válik egyre nyilvánvalóbbá a konfliktusok – többek között a Közel-Keleten – miatti ellátási zavarok fényében – mondta Putyin. „Ugyanígy nyilvánvaló a geopolitikai verseny fokozódása, a küzdelem a sarkvidéki övezet körüli pozíciókért. Bár – szeretném még egyszer megismételni – már sokszor beszéltünk erről: készek vagyunk az együttműködésre” – jelentette ki.
Marija Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője az Északi-sarkot Oroszországgal szembeni „geopolitikai konfrontációs övezetnek” nevezte. „A NATO lépéseket tesz a katonai fölény elérése érdekében az Északi-sarkvidéken” – véli Zaharova.
Ajánló
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a NATO katonai tevékenysége az Északi-sarkvidéken közvetlen veszélyt jelent az ország biztonságára. „Nő az olyan incidensek kockázata, amelyek fegyveres konfrontációt válthatnak ki, potenciálisan katasztrofális következményekkel” – jelentette ki Lavrov, hozzátéve, hogy Oroszország mindig is támogatta az együttműködést az Északi-sarkvidéken. Lavrov azt is elmondta, hogy a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás katasztrofális következményekkel járó nukleáris csapásváltáshoz vezethet.
