Az ukrán hatóságok december 1-jéig új mozgósítási kötelezettségi modellt kívánnak kidolgozni, amelynek keretében a vállalatok megkímélhetik alkalmazottaikat a mozgósítástól, cserébe azért, hogy a munkatársaik egy részét az Ukrán Fegyveres Erőkbe küldik – ezt Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök jelentette be a Kijevi Nemzetközi Gazdasági Fórumon, amelyről az Interfax-Ukraina tudósított.
„Közösen ki kell dolgoznunk egy új társadalmi modellt, amelynek keretében ugyan minden [alkalmazott] mentesülne a behívás alól, de a vállalatok vállalnák, hogy biztosítják a hadseregbe történő, előre jelezhető létszám-behívást. Ez egy idealista modell. Ha sikerülne ilyen megoldást találni, akkor nem lenne szükség az utcákon embereket keresni” – mondta Koreckij.
Szavai szerint az új rendszerben a kritikus fontosságú ágazatok – az üzemanyag- és energiaipar, valamint a védelmi ipar – vállalatainak több mint 90–95%-a kerülne átminősítésre. A miniszterelnök kiemelte, hogy a kormány szándéka szerint elkülöníti a vállalatok kritikus fontosságát és a gazdasági kritériumait.
Ahogy Koreckij hangsúlyozta, a szabályok módosításának célja az igazságtalan behívások számának csökkentése, a gazdaság visszaesésének megakadályozása. Ugyanakkor ez egyértelmű képet kell adnia az ukrán katonáknak a rotáció kilátásairól – mutatott rá.
A múlt héten Koreckij arról beszélt, hogy a hatóságok meg akarják őrizni a mentesség lehetőséget azoknak a vállalkozásoknak, amelyek biztosítják az ország védelmi képességét és életfenntartását, valamint szigorítani kívánják a felelősséget az egység önkényes elhagyása és a mozgósítás alól való kibúvás esetén.
Ukrajnában 2022. február 24-én vezették be a hadiállapotot és az általános mozgósítást. Azóta ezeket az intézkedéseket többször is meghosszabbították. Október 26-án az ukrán Verhovna Rada 21. alkalommal hagyta jóvá a hadiállapot és az általános mozgósítás további 90 napos meghosszabbítását – 2027. január 29-ig.
Az ukrán hatóságok a személyi állományhiány miatt megvitatták a behívási rendszer reformját és a behívási mentességek ellenőrzésének szigorítását. Így februárban az ukrán Védelmi Minisztérium bejelentette a reform előkészítését, amely magában foglalja a halasztások automatizálását és a területi toborzóközpontok (TCK) működésének módosítását. Áprilisban Roman Kosztenko, a Verhovna Rada képviselője közölte, hogy a minisztérium tervezi a TCK szociális funkcióinak és a sorozási funkcióinak szétválasztását. Megvitatták továbbá a mozgósítási hatáskörök egy részének a rendőrségre történő átruházását is.
Ajánló
Augusztusban Kosztenko kijelentette, hogy az ukrán Védelmi Minisztérium „radikális intézkedéseket” és a behívási kor esetleges módosítását vitatja meg, míg ezt megelőzően Okszana Fercsuk digitális átalakulási miniszter arról számolt be, hogy szigorítani kívánják a munkahelyi mentességek ellenőrzését, különösen az IT-szektorban.
Az ukrán hadsereg utánpótlási igénye továbbra is nagyon magas. Augusztus 31-én Kirilo Budanov, az elnöki hivatal vezetője kijelentette, hogy az ukrán erőknek havonta legalább 30 ezer embert kell mozgósítania a harcképesség fenntartása érdekében. Ezzel párhuzamosan növekszik a toborzóközpontok munkatársainak tevékenységével kapcsolatos panaszok száma: 2022-ben 18 ukrán panaszkodott a toborzóközpontok munkatársainak tevékenységére, 2023-ban a panaszok száma 514-re emelkedett, 2024-ben 3312 bejelentést regisztráltak, 2025-ben pedig a mutató elérte a 6127 panaszt. A be nem jelentett esetek száma ezek többszöröse lehet.
