Európának nagyobb autonómiára van szüksége az Egyesült Államoktól, hogy ne aggódjon annyit a választások eredménye miatt – állítja a francia külügyminiszter. Catherine Colonna azt is hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolatoknak erősnek kell maradniuk.
A Le Parisien című napilapnak adott, szombaton megjelent interjúban Colonnát az amerikai félidős választásokkal kapcsolatos véleményéről kérdezték. A miniszter „érdekesnek” nevezte a versenyt, megjegyezve, hogy a republikánusok nem teljesítettek olyan jól, mint ahogy azt előre jelezték.
A diplomata kiemelte Európa reakcióját az eredményekre, mondván: „ha [ők] nem akarják, hogy minden egyes amerikai választáson bizonytalanságban tartsák őket, meg kell találniuk a nagyobb önállósághoz vezető utat”, bár ez „nem jelenti az Egyesült Államoktól való nagyobb eltávolodást”.
Colonna az interjúban megjegyezte, hogy Franciaország és Németország arra törekszik, hogy tovább erősítse partnerségét, és hogy Emmanuel Macron elnök és Olaf Scholz kancellár a francia-német szövetségben „Európa motorját” látja.
A diplomata üdvözölte Berlin azon döntését, hogy növeli katonai kiadásait, hozzátéve, hogy az egyes nemzetek erőfeszítéseinek közös célja kell, hogy legyen az „európai szuverenitás” megerősítése.
A külügyminiszter megjegyzései a transzatlanti kereskedelmi feszültségek idején hangzottak el.
Múlt hónapban a Politico hírportál azt állította, hogy Párizs és Berlin megállapodott az uniós megtorló intézkedésekről, amelyeket akkor vezetnének be, ha az USA folytatja a tervezett adócsökkentéseket és energiaköltség-kedvezményeket, amelyek célja, hogy a cégeket a termelés áthelyezésére ösztönözzék az államokba. Macron és Scholz állítólag egyetértett abban, hogy az amerikai állami támogatási terve tisztességtelen versenynek minősül, és nem maradhat válasz nélkül.
Ajánló
Macron elnök a France 2 televíziós csatornának nyilatkozva akkor azt mondta, hogy ő és a német kancellár „valódi konvergenciát mutattak, hogy a témában előrelépjenek”.
Még szeptemberben a Wall Street Journal arról számolt be, hogy számos európai vállalat, amely „acélt, műtrágyát és a gazdasági tevékenységek más alapanyagait gyártja, az Egyesült Államokba helyezi át tevékenységét”. A cikk szerint a vállalatok döntése mögött az egyik fő tényező az Európában megugró gázárak voltak. Ezen túlmenően állítólag az államokbeli „erős kormányzati támogatás” is szerepet játszott.
A lap kiemelte a Pandora A/S dán ékszergyártó vállalatot és a Volkswagen AG német autógyártót, mint néhányat az európai vállalkozások közül, amelyek inkább az Egyesült Államokban bővítik termelésüket.
Az európai energiaválság a Covid 19 világjárvány 2021-es lecsengésével kezdődött, és súlyosbította Oroszország idén február végi ukrajnai katonai offenzívája, valamint az azt követő Moszkva elleni nyugati szankciók.
