Az orosz Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank aláírták az orosz-magyar vegyes vállalat, a Déli Áramlat projekttársaság alapító okiratait. A társaság feladata a „Déli áramlat” gázvezeték kialakítása Magyarország területén. Amint a „Vremja Novosztyej” napilap hétfői számában írja, Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezetői bizottságának alelnöke ezt a projektet marathoni futáshoz hasonlította. Képletesen szólva a sportoló hol lassítja a tempót, hol rákapcsol, de a legfontosabb, hogy mindig a végcél felé tör.
Valóban az utóbbi időben egyszerre aktivizálódtak a gázvezetékkel kapcsolatos események. Igaz, nem sikerült véglegesen megállapodni Bulgáriával és Ausztriával, az ő részvételük nélkül viszont a projekt megvalósíthatatlan: a cső bolgár területnél bukkan fel a tengerből, Ausztriában van Közép-Európa fő gázterminálja. Egyelőre az útvonal közepén levő tranzit országokban – Szerbiában és Magyarországon – alakultak meg vegyes vállalatok.
Megjegyzendő, hogy Budapest is sokáig halogatta a papírok aláírását. Méghozzá – amint rámutat erre a „Vremja Novosztyej” – Magyarországon megismétlődhet a bolgár forgatókönyv. Tavasszal az országban választások lesznek, amelyeken egyes megfigyelők a kormányzó szocialisták vereségét prognosztizálják. Tehát fennáll annak a kockázata, hogy a „marathoni futás” újra lelassul.
A „Déli áramlat” azért is összehasonlítható a sportolók marathoni futásával, mert itt is van ellenfél – a „Nabucco” projekt, amely nagyjából ugyanazokra a piacokra orientálódik, ugyanolyan határidővel és hasonló forrásokkal.
Emellett a „Nabucco-t” támogatja az Európai Bizottság, amely már régen a transz-európai hálózat státusát (TEN-E) adományozta a projektnek, és az EU számára prioritásúnak tartja. Ugyanakkor Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök a nemrégiben a Bloomberg tekintélyes ügynökségnek adott interjújában arról beszélt, hogy a „Nabucco” projekt megvalósíthatósága sok kérdést vált ki.
Megjegyzendő, hogy az Európai Parlament és az Európa Tanács 2006. szeptember 6-i határozatában előírja azokat a kritériumokat, amelyek alapján státus adományozható projekteknek a földgáz- és energetikai szférában. Ha megvizsgáljuk őket, az orosz „Déli áramlat” teljes egészében nem felel meg ezeknek. Például ott van egy tétel arról, hogy szilárdítani kell a szállítások biztonságát az erőforrásokkal rendelkező harmadik országokkal való kapcsolatok fejlesztése által, de egy megjegyzés szerint: „az Energia Charta és az EU kétoldali megállapodásainak keretében”. Az orosz vezetés elveti a Chartát, az EU-val az új megállapodásra vonatkozó tárgyalásokban nincs lényeges előrehaladás.
A másik mérce – csővezetékek építése a gáz iránti újabb igények fedezésére, Európa hozzákapcsolása a gázszállítások újabb forrásaihoz, illetve a szállítások alternatív útvonalaihoz. Emellett Oroszország nem nevezhető újabb erőforrásnak. Méghozzá a prioritási projektek fő céljaként a gáz fogyasztói árának csökkentését jelölték meg. De ahhoz, hogy ezt megígérhesse Brüsszelnek, a Gazpromnak be kellene jelentenie, hogy lemond a hosszú távú szerződésekről, amelyeken az árképzés az olajtermékek piaci jegyzése alapján történik. Viszont a TEN-E státus fontos a „Déli áramlat” számára, de nem annyira, hogy most ilyen áldozatokat vállaljon ezért – írja a „Vremja Novosztyej”.
Ajánló
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
Kapcsolódó cikk:
A „Déli Áramlat” Magyarországon van
Déli Áramlat / Nabucco: megférnek egymással?
