Kijev kérheti, hogy nyugati csapatokat vezényeljenek a területére, ha úgy ítéli meg, hogy a harctéri helyzetet már nem tudja kezelni – mondta egy magas rangú ukrán képviselő.
Olekszij Honcsarenko, aki Ogyesszát képviseli az ukrán parlamentben, az LCI francia műsorszolgáltatónak adott szombati interjújában megköszönte Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy nem zárta ki nyugati katonák küldését országába.
A francia államfő korábban felvetette, hogy ezt a kérdést két feltétellel lehetne megfontolásra bocsátani, egyrészt „ha az oroszok áttörnék a frontvonalakat és ha ukrán kérés érkezne”.
Macron megjegyzéseit „nagyon jó jelzésnek” minősítve Oroszország felé, Honcsarenko megjegyezte, hogy az Ukrajnában tartózkodó külföldi csapatok feladata lehetne a kijevi hadsereg kiképzése és egyéb feladatok ellátása anélkül, hogy Moszkva erőivel közvetlenül összecsapnának.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna kérne-e közvetlen segítséget a Nyugattól, ha orosz csapatok közelednének Harkovhoz vagy Kijevhez, a képviselő azt mondta, nem zárja ki egyik forgatókönyvet sem.
„Igen, szerintem lehetséges… Ha a fronthelyzet azt mutatja, hogy Ukrajna nem tudja egyedül, európai katonai támogatás és csapatok nélkül megállítani [Vlagyimir] Putyin orosz elnököt, akkor ez abszolút lehetséges” – mondta, reményét fejezve ki, hogy ilyen drasztikus intézkedésre nem lesz szükség.
Hangsúlyozta azt is, hogy az EU-nak érdekében állna, hogy meghallgassa az általa ismertetett támogatási felhívást, hiszen Ukrajnával együtt könnyebb lenne megállítani Moszkvát, mint nélküle.
Emmanuel Macron szombaton azt mondta, hogy támogatja az Oroszországgal szembeni „stratégiai kétértelműséget”, amelynek célja szerinte Moszkva elrettentése. A francia elnök szerint az esetleges ukrajnai nyugati katonai akcióval kapcsolatos álláspontja összhangban van ezzel a megközelítéssel.
Ajánló
David Cameron brit külügyminiszter azonban szkeptikusan nyilatkozott az elképzeléssel kapcsolatban, és arra figyelmeztetett, hogy a NATO-csapatok Ukrajnában való állomásozása „veszélyes eszkalációt jelenthet”. Ezt a véleményt Guido Crosetto olasz védelmi miniszter és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is megismételte, Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig emlékeztetett arra, hogy a NATO-nak nincs létjogosultsága csapatokat küldeni Ukrajnába, mert Kijev nem tagja a szövetségnek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „nagyon fontosnak és nagyon veszélyesnek” nevezte Macron nyilatkozatát, és újabb bizonyítéknak nevezte, hogy Párizs közvetlenül is érintett a konfliktusban.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szintén arra figyelmeztetett, hogy „semmi sem marad” a NATO-erőkből, ha azok Ukrajnába érkeznek.
Az elmúlt hetekben az orosz hadsereg folyamatos előrenyomulásról számolt be, számos települést foglalt el Donbasszban, Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig nemrég kijelentette, hogy Moszkva teljes mértékben irányítja a helyzetet a harctéren.
