A Szolikamszkij Magnéziumgyár (SzMZ) Észtország kérésére nem kerül be az Európai Unió Oroszország ellen bevezetett 22. szankciócsomagjába – írja az ERR, hivatkozva Kristen Michal miniszterelnök és Kerstin Lepik, a brüsszeli észt képviselet sajtótitkárának nyilatkozataira.
A lap adatai szerint a szankciótervezetből Ruszlan Dimuhamedovot, a vállalat vezérigazgatóját is kivették. Az üzem ritkaföldfém-nyersanyagot szállít az észt NPM Silmet vállalatnak.
Michal a kormány sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a döntés ellentmond Észtország külpolitikájának, de azzal indokolta, hogy a termelés fontos Európa számára. Kiemelte, hogy a Silmetnek és anyavállalatának, a NEO-nak más beszállítókat kell találnia.
„Korábban nem szerepeltek a listán, így senkit sem zártak ki belőle. Mindazonáltal vissza kell térnünk erre a kérdésre” – mondta a miniszterelnök.
Kerli Veski, az észt külügyminisztérium alkancellárja kifejtette, hogy a korlátozások bevezetése negatívan hatna az Európai Unió iparára. Elmondása szerint az NPM Silmet már vállalta, hogy alternatív nyersanyag-forrásokat keres, de még nem talált.
Korábban Lepik elmondta, hogy Észtországnak sikerült elérnie egy orosz vállalat és az ahhoz kapcsolódó magánszemély kizárását a szankciótervezetből, azonban akkor nem hozta nyilvánosságra a vállalat nevét és a személy nevét. Elmondása szerint az európai elektromosautó- és szélturbina-gyártók, valamint az elektronikai, autóipari és repülőgépipari ágazatok az NPM Silmet szállításaitól függenek. Szavai szerint Tallinn jövőre visszatér a beszállító elleni szankciók kérdésére.
Az orosz magnéziumgyár a „Roszatom” bányászati divíziójához tartozik. 2024 januárjában az állam a vállalat részvényeinek 89,5%-át átruházta az állami vállalatra. A gyár magnéziumot, ritkaföldfém-vegyületeket, nióbiumot és tantált, valamint titánszivacst gyárt.
Az Európai Unió tagállamainak nagykövetei október 7-én egyeztették az Oroszország elleni 22. szankciócsomagot.
Ahogy a Reuters diplomáciai forrásokra hivatkozva írta, a listákra 1646 magánszemélyt és vállalatot terveznek felvenni, amelyek többsége kapcsolatban áll az orosz katonai-ipari komplexummal. A korlátozások érintik a drónok, a speciális textíliák és a rakétarendszerekhez szükséges elemek gyártóit, valamint a tengeralattjárókat szervizelő hajógyárakat. A csomag hivatalos jóváhagyására október 12-én, az EU külügyminisztereinek találkozóján kerül sor.
Az előző, 21. szankciócsomagot az Európai Unió július 23-án fogadta el. A korlátozások a pénzügyi, az energetikai és a védelmi szektorokat érintették. A szankciók hatálya alá 94 bank és nagy pénzügyi intézmény került, míg további 33 hitel- és pénzügyi szervezet esetében tilos az üzleti tevékenység. Az EU emellett intézkedéseket vezetett be az oroszországi és belorusz olajfinomítók ellen, 41 tartályhajót vett fel a szankciós listára, és 2027. július 15-ig 44,1 dollár/hordó szinten rögzítette az orosz olaj árplafonját.
Oroszország a nyugati szankciókat jogtalanoknak és hatástalannak tartja. A 21. szankciócsomag elfogadását kommentálva az Oroszország EU-nál akkreditált állandó képviselete kijelentette, hogy az új korlátozások tovább súlyosbítják az Európai Unió saját társadalmi-gazdasági problémáit. A diplomaták emellett „hatékony és arányos válaszlépéseket” ígértek ezekre az intézkedésekre.
